Háttérbe szorulnak az emberi jogok

Miután Charles Clarke brit belügyminiszter az Európai Parlament strasbourgi ülésén arra szólította fel a tagállamokat, hogy több hírszerzői értesülést szerezzenek a terroristák tevékenységéről, sietve hazarepült Newcastle városába. Jelen akart lenni azon a kétnapos tanácskozáson, amely tegnap kezdődött azzal a céllal, hogy az uniós tagállamok bel- és igazságügy-miniszterei erőteljesebben és koordináltabb módon lépjenek fel a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen.

Nagy-Britannia számára a kérdés különösen a londoni bombamerényleteket követően vált égetővé. A Blair-kormány – az emberjogi szervezetek pergőtüzében – át akarja gondolni azon emberjogi törvényeket, amelyek megakadályozzák a biztonsági kockázatot jelentő gyanúsítottak deportálását.
Tony Blair miniszterelnök a londoni tömegközlekedés ellen július 7-én elkövetett merényletsorozat után elrendelte, hogy jóval erőteljesebben lépjenek fel az iszlámkövető fundamentalistákkal szemben. A „jóval erősebb fellépés” magában hordozza azt is, hogy deportálják azokat, akik „gyűlöletet prédikálnak”. Sőt, még azt is bejelentette, hogy a gyűlöletet prédikálók azon országoknak is kiadhatók, ahol kínozzák a gyanúsítottakat.
Clarke szerint azonban most az egyénnek a jogait ki kell egyensúlyozni a közösségnek a biztonsághoz való jogával.
A tegnap megjelent Daily Telegraph című brit lap szerint a brit belügyminiszter várhatóan azzal érvel majd, hogy az Európai Emberjogi Egyezményt ötven évvel ezelőtt fogalmazták, amikor mások voltak a körülmények. A lap értesülése szerint Clarke hozzáteszi: „fontos emberi jog, hogy védelmet élvezzünk a kínzástól és a rossz bánásmódtól. De az is fontos emberi jog, hogy védelemben részesüljünk a válogatás nélküli terrorizmussal szemben, amelyek egy részét az unión kívüli egyének okozzák.” Clarke szerint a jelenlegi egyensúly a két ellentétes jog között nem megfelelő, és ezt át kell értékelni.
A brit belügyminiszter az EU tagjait arra is rá kívánja venni, hogy a terrorizmusra és a szervezett bűnözésre vonatkozó hírszerzési adatait osszák meg egymással, és szabványosítsák polgáraik biometrikus adatait. A javasolt intézkedések közé tartozik még, hogy a távközlési társaságok tárolják a távközlési beszélgetéseket és az e-maileket.
A Scotsman című lap tegnapi elektronikus kiadása megjegyezte, hogy London úgy kívánja megkerülni a kínzást végző államoknak való kiadatást, hogy ezen országokkal „megállapodást” köt, amelyben azok kötelezik magukat: nem fognak kínzást alkalmazni.