Napirendre került tegnap az Európai Unió Brüsszelben tartott mezőgazdasági és halászati tanácsülésén a magyar szempontból egyik legfontosabb kérdés, a cukorreform. A törekvésekről kiemelten beszélt Gráf József földművelésügyi miniszter, kifejtve, hogy a magyar álláspont szerint a répatámogatásoknál a 60 százalékos kompenzációt nem szabad úgy megoldani, hogy ezt az összeget betegyék az európai uniós földalapú támogatási „borítékba”, mert ez a gondokat csak súlyosbítaná, és így esetlegesen olyan termelő is részesülhetne a cukorrépa-termelőknek szánt támogatásból, aki mást termel. A magyar fél azt szeretné, hogy Magyarországon megmaradjon a termelés és a feldolgozás is.
– Azzal tisztában vagyunk – jelentette ki Gráf –, hogy a folyamat végén nem marad meg mind az öt hazai cukorgyár. Azt viszont el szeretnénk érni, hogy tegyenek különbséget a támogatáson belül a tekintetben is, hogy ki marad cukorrépa-termelő és ki nem, és ki mekkora nagyságrendű támogatásban részesüljön – tette hozzá. Az unió álláspontja egyébként az, hogy a termelést teljesen válasszák külön a feldolgozástól. Gráf József a vitában azt az álláspontot képviselte, hogy amennyiben egy kvótával rendelkező termelő leáll, akkor az komoly kárpótlást kapjon, és ebből részesedhessenek azok is, akik termelőként technikai-technológiai beruházásokat végeztek. A tanáccsal számos témában ütköző magyar álláspont alól egyik kivétel az izoglükóz (mesterséges édesítőszer) kérdése volt, amelyet egyébként 300 ezer tonnás nagyságrenddel megemeltek. Az emelt kvótából Magyarország, a kontinens legnagyobb édesítőszer-gyártója is részesedik. Lapunk kérdésére, hogy a közös agrárpolitika reformja nem úgy lehetne-e sikeres, hogy az unióban megszüntetnék a „támogatási apartheidet”, vagyis azt, hogy egyes országok jóval kisebb támogatást kapnak másoknál, a miniszter határozott igennel felelt, de hozzátette, aláírt szerződések kötnek bennünket, ugyanakkor azonban Magyarország semmilyen támogatáscsökkentésbe nem hajlandó belemenni. A cukor esetében viszont más a helyzet: ott eredendően nem tesznek különbséget régi és új tagországok között – tette hozzá Gráf József.

Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben