Követeljük, hogy a kormány vonja vissza azt a novemberre tervezett salátatörvény-javaslatot, amely többek között tartalmazza az állattenyésztéssel és a géntechnológiai tevékenységgel, valamint a mezőgazdasági szövetkezetekkel is összefüggő egyes törvények módosítását – jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Illés Zoltán fideszes képviselő. A honatya elmondta, hogy a módosításra azért van szükség, mert ugyan az unióban létezik a génmanipulált (GMO) növények szabad földi termesztésére vonatkozó irányelv, amelyhez Magyarországnak is alkalmazkodnia kell, ám ez nem azt jelenti, hogy itthon is lehetővé kellene tenni ezeknek a növényeknek a termesztését.
– Ez csak egy ajánlás, az unió nem írja elő kötelezően, és más körülmények sem indokolják az engedmény megtételét – hangsúlyozta a képviselő, megemlítve bizonyos tudományos kutatásokat is, amelyek szerint a génmódosított növényekből készített élelmiszerek elváltozásokat idézhetnek elő az emberi szervezetben is. – Követeljük, hogy a kormány deklarálja, hogy Magyarország génmanipulált növényektől mentes, és ezt a státust tartsa is fenn. Ha ugyanis akár egyetlen termelőnek engedélyezik génmanipulált növény, például kukorica termesztését, akkor hazánk azonnal elveszti mentes besorolását, és soha többé nem szerezheti vissza azt. Egy ilyen lépés véget vetne a hazai biotermesztésnek is, mert ahol génmódosított növények termesztése folyik, abban az országban nem ismerik el a biotermékeket – mondta Illés Zoltán. A politikus arra is rámutatott, amennyiben kicsúszna az ellenőrzés alól a génmódosított növénytermesztés, ami különösen szél porozta növényeknél könnyen bekövetkezik, annak beláthatatlan következményei lennének. Hangsúlyozta: a szabad földi termelés azért is problematikus, mert a pollenek akár hat kilométer távolságból is eljuthatnak egy olyan növényhez, amely nem génmanipulált.
Illés Zoltán szerint ha a kormány hozzájárul a génmódosított növények termesztéséhez, az abból származó gazdasági kár akár több száz milliárd forintra is rúghat. A politikus a témában állásfoglalásra kéri Vizi E. Szilvesztert a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét is.
A tájékoztatón Lengyel Zoltán, a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy növénytermesztésünk ma még kiváló szaporítóanyagokkal rendelkezik, de azokat könnyen háttérbe szoríthatják a génmanipulált növények. Ezek nem bírják a hazai klímát, és a már említett egészségügyi kockázatot is magukban hordozzák.
A fideszes képviselők állításaira reagálva Magda Sándor, az MSZP-frakció agrár- és vidékfejlesztési munkacsoportjának vezetője közölte, Illés Zoltán vagy félre akar tájékoztatni, vagy az emberek tudatát akarja megzavarni. Emlékeztetett rá, hogy 2005-ben a parlament és az EU is elfogadta azt a védzáradékot, amely kimondja, hogy Magyarországon génmanipulált termékek termesztésére nem kerülhet sor, és szó sincs arról, hogy ezen a kormány változtatna.
A Gabonaszövetség főtitkára Makay György szerint a vonatkozó uniós ajánlásokhoz alkalmazkodnunk kell, ez azonban még nem jelenti azt, hogy itthon engedélyezetté válik a génmódosított növények termesztése. A főtitkár, aki egyébként magát a technológiát támogatja, szerint a kezdetek kezdetén az embereket nem tájékoztatták megfelelően a génmódosított növényekről és rájuk bízták a választást is, hogy vásárolnak-e ilyen alapanyagból készült vagy tartalmazó élelmiszert, ami szerinte hiba volt. Másrészt – folytatta Makay – a gabonakereskedők is olyan terményt akarnak venni, amit el tudnak adni, és ha a génmanipulált kukoricát nem tudják eladni, akkor nem fognak ilyen tételeket vásárolni, és a termelőket sem biztatják ilyen növények termelésére. Ha azonban jelenlegi génmanipulált-mentességünk megszűnne, akkor minden egyes tételt külön kellene megvizsgálni, ami csak a költségeket növelné, de a génkezelt kukoricáért nem fizetnének többet, mint a mentesért. Magyarországnak tehát jelenleg nem érdeke e mentesség feladása.
Balázs Ervin, az MTA martonvásári kutatóintézetének profeszszora azonban kifejezetten támogatja a génmódosított növények termesztését, szerinte hosszú távon az emberiség élelmezése csak így oldható meg, és ezen technológia alkalmazásából a gazdaságnak is előnyei származnak. – A génmódosítás a legtisztább nemesítési technológia, pontosan tudjuk, hogy milyen tulajdonságot viszünk át a módosítás során. Arra pedig a mai napig nincs megbízható adat, hogy ezek a növények bármilyen egészségügyi elváltozást okoztak volna – tette hozzá a professzor.
Akadályelhárítás. Miközben a Fidesz felszólította a kormányt, hogy vonja vissza azt a törvénymódosító javaslatot, amely lehetővé tenné a génkezelt növények terjesztését, addig a „másik oldal”, vagyis a génkezelt termékek gyártói és lobbistái mindent megtesznek, hogy a génkezelt áruik terjesztése előtti akadályokat elhárítsák. Az Európai Bizottság augusztus 31-én engedélyezte a génmódosított GT73 nevű repceolaj piacra dobását importra és feldolgozásra. Az uniót megdolgozó lobbisták mellett magyar részről sem alszanak: lapunk május elején közölte az „agrár-mélytoroknak” keresztelt, nevét elárulni nem kívánó forrásunknak azt a jövendölését, hogy a génkezelt kukorica ellen az amerikai Monsanto cég – e kukoricafajták gyártója – 11 milliárd forintos „jégtörőt” indított útjára. „Agrár-mélytorok” kifejezte aggályát, hogy a „jégtörőnek” hamarosan a magyar kormány nem fog ellenállni, és feloldja a génkezelt növények elleni tilalmat.
Mint ismeretes, Darvas Béla magyar akadémikus és csapata, valamint Pusztai Árpád, a skót tudományos akadémia tagja egyaránt kimutatták azt, hogy a génkezelt kukoricában gazdag táplálékkal etetett patkányok belső szerveiben rendellenességet fedeztek fel, és változások következtek be vérükben, ami azt a félelmet kelti, hogy az emberek egészségét a génkezelt élelmiszer befolyásolhatja. Mint ismeretes, a Monsanto cég megtagadta a Darvas-csoporttól, hogy hatásvizsgálataikhoz mintákat küldjön. Az unió által engedélyezett GT73 szintén Monsanto-termék.
origo.hu
Ókori tárgy került elő egy családi vitrinből
