Úgy rendelkezett Alfred Nobel svéd mérnök 1895-ben írt végrendeletében, hogy az általa alapított békedíj azt a személyt illesse meg, aki a legtöbbet fáradozik a világbéke előmozdításának ügyében. Hogy ennek a feltételnek eleget tett-e Mohamed el-Baradei, illetve az általa irányított Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, egyelőre nem tudni, ám fogadóirodák világszerte úgy vélik, az idei Nobel-békedíj elnyerésére ők pályáznak a legnagyobb eséllyel. A kitüntetett nevét ma reggel hirdetik ki Oslóban.
A bukmékerek azért lehetnek ennyire biztosak a dolgukban, mert éppen idén volt a Hirosimát és Nagaszakit ért atomtámadások hatvanadik évfordulója. A norvég parlament által kijelölt, és a békedíj sorsáról döntő ötfős bizottságra nagy hatással lehet a kerek évforduló, hiszen 1985-ben és 1995-ben az atomfegyverek ellen kampányolókat tüntették ki.
Az idei békedíjért ugyanezen tényezők miatt indulnak nagy esélyekkel a hatvan évvel ezelőtti atomtámadások atomfegyver-ellenes túlélői is, köztük Jamagucsi Szendzsi, a nagaszaki atomtámadás sugárfertőzött túlélője, a nukleáris fegyverek betiltásáért küzdő erők egyik legállhatatosabb harcosa. Esélyesnek számít a Nihon Hidankio szervezet, amely a két atomtámadás mintegy 266 ezer sugárfertőzött túlélőjét tömöríti.
A fogadóirodák korábban Martti Ahtisaarit, Finnország egykori elnökét is lehetséges kitüntetettnek nevezték. Az ő közbenjárásával kötött békét az indonéz kormány Aceh tartomány lázadóival.
A Hezbollah újabb háborúval fenyegette meg Izraelt
