Csonka torony

A l á m e r ü l t A t l a n t i s z o m

Nyugdíjas gépkocsivezető, B. Mózes vitt el Csíkszenttamásra. Ő is jól járt – odavalósi, de mostanában nem volt ott –, én is, mivel a segítségével könnyebben megtaláltam a falun túl lévő csonka tornyot, ahol csak 2002-ben végeztek először ásatásokat. Botár István, Darvas Lóránt, Tóth Boglárka régészek cikkéből tudom, hogy a falu régi, 1332-ben már említett templomát valamikor 1731 és 1778 között bontották el. „1731-ben még állt a középkori épület, de felhagyták, a falu a csonka torony és a Feneketlen-tó mellől már korábban mai helyére költözött. Az akkor készített egyház-látogatási jegyzőkönyvben felszerelései között megemlítették az oltárokat, egyéb liturgikus tárgyakat, harangjait és még jó állapotban levő tetőzetét. 1778-ra már elkészült a falu új, ma is használt temploma az elbontott, régi egyház köveinek felhasználásával. A régi egyházból átszállították a mai templomba a gótikus szentségtartó fülkét, az 1495-ben öntött harangot, a szintén XV. századi Madonna-szobrot és egy 1650-ben készített barokk oltárt. A régi templom bontási törmelékét fű nőtte be, a bontáskor megsérült torony ma már csak két oldalával támaszkodik a földre.”
A 2002. évi ásatáskor feltárták a templom déli hajófalának kis részletét és a gótikus szentély teljes déli hosszát. A sokszögzáródású gótikus szentély téglapadlójának habarcsa alatt megtalálták a korábbi, félköríves Árpád-kori szentély visszabontott alapfalát is. A kicsinek bizonyuló Árpád-kori templomot a későbbiekben úgy bővítették, hogy az elbontott félköríves szentély helyébe a megmaradt hajónál is hosszabb, új gótikus szentélyt építettek. Ez a XV. század első felében történhetett. Az 1495-ben öntött harang tanúsága szerint a torony építése valamivel későbbre, a XV. század második felére, végére tehető. A déli diadalív falát a régészek szerint alakos freskó díszítette.
A csonka torony közelében süppedékes, ingoványos terület van, amelynek közepéből hévízforrás tör fel, s ezt itt Feneketlen-tónak hívják. Ennek keletkezéséről több mondát is lejegyeztek a gyűjtők. Az egyik a csíkszenttamási harangozóról szól, aki ellopta a harangnyelvet, mert beleunt a harangozásba. Így nem lehetett harangozni. Az emberek felelősségre vonták, mire ő megátkozva magát azt mondta, hogy süllyedjen el, ha tud a harangnyelvről. Amikor ezt kimondta, elsüllyedt házastul, mindenestül. Annak helyén keletkezett a Feneketlen-tó. Egy verses történet azt is tudja, hogy éjfélkor még most is hallani néha a harangozó jajgatását.