Politikai nyilvánosság, mozgósítás, média

Aktivisták és médiateoretikusok a társadalom demokratizálódását, nyitottabbá, egyenlőbbé válását remélik a XX. század végén beköszönt technológiai fordulattól – áll annak a kétnapos nemzetközi konferenciának az ismertetőjében, amelyet a minap a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Média Oktató és Kutató Központja a Central European University, az Open Society Institute és a philadelphiai Annenberg School for Communication együttműködésében szervezett Budapesten. A Re: Aktivizmus címen megrendezett esemény a globális kommunikációs hálózatok, az újfajta médiumok – elsősorban az internet és a mobiltelefonok – társadalmi aktivizálódásban betöltött szerepét vette vizsgálat alá. A világhálózathoz és az abban rejlő kulturális javakhoz való hozzáférés ugyanis nemcsak az elit számára biztosított, ma már olcsón és szinte korlátlanul hozzájuthat bárki.
A konferencia panelbeszélgetései és előadásai során a meghívott szakértők példákkal támasztották alá, hogyan mozgósítható pillanatok alatt több ezer ember, miként válik nyíltabbá a társadalmi párbeszéd az új médiumokon keresztül. Ilyen médium a mobiltelefon, amelynek gyors hírközlési funkciójára egy kínai példával utalt Raul Pertierra, a University of the Phillipines professzora. Amikor az ázsiai országban 2002-ben kitört a SARS-ként emlegetett atípusos tüdőgyulladás-járvány – amelynek több százan estek áldozatul többek közt Kínában, Hongkongban, Vietnamban, Tajvanon –, azt a kommunista vezetés külföldön és belföldön egyaránt leplezni próbálta, a járványról szóló híreket elfojtotta. A központi kormányzat azonban tehetetlennek bizonyult, amikor a Dél-Kínában élők sms-üzenetek segítségével tájékoztatták északon élő rokonaikat, családtagjaikat, barátaikat, hogy pusztít a járvány, meneküljenek. A titok végül lelepleződött.
Az Annenberg School for Communications dékánja, Michael Delli Carpini kifejtette, hogy megváltozott a politikai nyilvánosság működése, szabadabbá és ellenőrizhetetlenebbé vált a közügyek megvitatása. Ennek egyik jele az interneten létrehozott weblogók (naplók) népszerűsége és elterjedése. Az állampolgárok elemzéseket és információkat tartalmazó on-line naplói már vetekszenek azokkal a hagyományos médiumokkal, amelyek korábban a politikai információáramlás kizárólagos fórumainak számítottak. Az Egyesült Államokban az úgynevezett blogok azóta is fontos fórumai a közbeszédnek. Ez érezhető volt az iraki háború, a 2004-es amerikai választások és a New Orleans-i katasztrófa kapcsán is.
Az új technológiát azonban maga az állam is igyekszik kihasználni – véli Giovanni Navarria, a londoni University of Westminster PhD-hallgatója, aki szerint az elmúlt évtizedben végbement technológiai változások hatására a kormányzat és a kormányzás módja világszerte változásokon megy keresztül. A számítástechnika segítségét felhasználó úgynevezett „e-Government” a bürokrácia mértékének csökkentésével kívánja biztosítani, hogy a választópolgárok „három egérkattintással” hozzájuthassanak az állami szolgáltatásokhoz. Navarria ugyanakkor megjegyzi, hogy ezen szolgáltatások elterjedésével, kibővítésével maga az állampolgár is veszélybe kerül. Digitalizált társadalmunkban minden adat a vezetés kezébe kerülhet, a hatalom a Nagy Testvér szerepét öltheti magára. Éppen ezért sokan a médiumok kommercializálódására, a digitális megfigyelésre és felügyeletre, az egyre erősödő szabályozási törekvésekre mutatva szkeptikusabbak a médium felszabadító erejével kapcsolatban. Kínában internetrendőrség, valamint annak negyvenezer ügynöke felügyeli a világ második legnagyobb interenetes piacát, amelynek legalább százezer felhasználója van. Kínában jogilag az állam feladatkörébe tartozik az internet fejlesztése, a világhálón létesülő forgalom felügyelete, ellenőrzése, és ezt az ellenőrző hálózatot Golden Shieldnek (Aranypajzsnak) nevezik.
A budapesti konferencia Állami beavatkozás és szabályozás elnevezésű beszélgetésén Samuel Howard-Spink, a New York University PhD-hallgatója felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az internet egy új fórumot biztosít a hatalom és a monopóliumok elleni harcban. Előadásában bemutatott egy, magát zenei aktivistának tituláló nonprofit szervezet, a Downhill Battle weboldalát. A 2003-ban alapított aktivista szervezet szerint a világ négy legnagyobb zenei kiadója (Sony BMG Music Entertainment, Universal Music Group, EMI Group és a Warner Music Group) monopóliumként uralják a kiadói piacot, s ezzel nemcsak az előadókat, hanem magát a kultúrát is tönkreteszik. A honlapon nyilatkozó Steve Albini, a Nirvana rockegyüttes In Utero elnevezésű albumának producere szerint a kiadók az együttesek kihasználására törekednek, s maguk az előadók csak az eladási bevételek töredékét vihetik haza. A Downhill Battle éppen ezért a zenei számok internetről való letöltését ösztönzi, ezáltal az óriásvállalatok vesztét és a független kiadók megerősítését kívánják előidézni. A nonprofit szervezetnek ma már rengeteg követője van, üzenetét több százezer embernek sikerült eljuttatnia. Howard-Spink szerint az internet és a digitális hálózatok új stratégiai lehetőségeket, új kommunikációs rendszereket tártak fel, amelyeket az aktivista szervezetek nagy előszeretettel alkalmaznak.