Ügyvédjén keresztül próbálja tisztázni Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, hogy konkrétan milyen esetekben gyanúsítja őt okirat-hamisítással a román legfőbb ügyészség. Az erdélyi politikus nem érti, milyen alapon hozzák összefüggésbe a nevét az állítólagos hamisítással, amikor ő személyesen egyetlen aláírást sem gyűjtött, sőt egyetlen lista hitelességét sem vállalta, aláírásával csupán az 54 ezer aláírást tartalmazó ívek leadásának tényét tanúsította. Szász azt is kifogásolja, hogy az idézést nem a lakcímére vagy a hivatalába, hanem egy székelyudvarhelyi ifjúsági szervezet címére küldték.
A balliberális kereskedelmi média feltűnő távolmaradása is jól jellemzi azt a nehéz munkát, amelyet híveikért folytatnak a bukaresti kormány makacs ellenállása és a budapesti kormány nemegyszer mutatott közönye mellett azok az egyházi képviselők, akik Brüsszelben tegnap tartottak négynapos látogatásuk eredményéről sajtókonferenciát. Lehet, hogy a téma volt érdektelen a magyarországi média egy részének, hiszen – mint Tőkés László püspök kiemelte – míg Románia csatlakozási tárgyalásában az emberjogi fejezet kitér a homoszexuálisok és a romák jogaira, addig a történelmi keresztény egyházak jogaival nem foglalkozik. A romániai delegációban részt vettek a református, a katolikus, a görög katolikus, a lutheránus és a romániai ortodox egyházak képviselői is. 2005 májusában a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete már Strasbourgban nemzetközi konzultációt rendezett az államosított egyházi ingatlanok visszaadása ügyének rendezéséről. A konzultációhoz csatlakoztak a görög katolikus, a romániai ortodox egyházak és az izraelita közösség is, amelynek eredményeként nyilatkozat született. Ebben felhívják az Európai Uniót, hogy Románia 2007-es csatlakozásának szabják feltételéül az egyházak teljes körű kárpótlását.
A delegáció programpontjai között szerepeltek megbeszélések José Manuel Barroso bizottsági elnök politikai tanácsadójával, a delegációt meghívó két magyar néppárti képviselővel, Szájer Józseffel és Gál Kingával, a német néppárti Elmar Brokkal, az EP külügyi bizottsága elnökével és a Brüsszelbe akkreditált egyházak magas rangú képviselőivel. A küldöttség kifejtette: Románia azzal, hogy nem hajlandó visszaadni az elkobzott egyházi javakat, négyszeresen is megsérti nemzetközi kötelezettségeit. Először is korlátozza a vallásszabadságot, másodszor a magántulajdon sérthetetlenségének jogát, harmadszor a kisebbségek jogait csorbítja, negyedszer pedig megtagadja a civil társadalom építéséhez szükséges anyagi erőforrásokat. Lapunk azon kérdésére, hogy pozitívan befolyásolta-e ügyüket az a sietség, amellyel a magyar Országgyűlés, megelőlegezve Bukarestnek a bizalmat, ratifikálta Románia uniós csatlakozását, egyedül Friedrich Gunnes, a szász evangélikus egyház főtitkára válaszolt egyértelmű igennel. Tőkés László püspök szerint most már az a kérdés, hogy Magyarország jóvá tudja-e tenni az elsietett szavazatot. Az unitárius egyházat képviselő Szabó Árpád püspök szerint a kellő lélektani pillanatban történt ratifikációt feltételrendszerhez kellett volna kötni.
Levélvita. Doris Pack irodája megkapta a felkérőlevelet, s a képviselő aszszony írt is támogató üzenetet, noha az Európai Parlament vegyes bizottságának elnöke a hírek szerint korábban cáfolta ezt – tudtuk meg. A Civil Mozgalom nevű szervezet szombaton szervezett megmozdulást Szabadkán a magyarellenes jogsértések ellen tiltakozva. Doris Pack az ominózus levélben támogatásáról biztosította a tüntetést. Elképzelhető, hogy a Beta hírügynökség értelmezte rosszul az elhangzottakat. Közben a szerbiai legfelsőbb bíróság megerősítette az újvidéki kerületi bíróság ítéletét az öt temerini fiatal ügyében – írja az újvidéki Gradjanski List. Mint ismeretes, a temerini fiúk közül egyet 15, egyet 13, kettőt 11, az ötödiket pedig 10 évre ítélték, amiért tavaly Temerinben súlyosan bántalmaztak egy szerb férfit. (S. I.)
