Hétfőn folytatta le az Országgyűlés a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulásról és a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról szóló határozati javaslat részletes vitáját. A vitában pártja képviselői közül is egyedül Illés Zoltán (Fidesz) érvelt az üzemidő meghosszabbításának elutasítása mellett. A képviselő kitért Németország döntésére az atomerőművek 2021-ig történő leállításáról. Illés Zoltán kifejtette, hogy nem lehet racionális érdeket felhozni az atomerőművek mellett. Németországban az atomszektor csak tízezer munkahelyet teremt, a szélenergia, a szélerőművek pedig 48 ezret. Szerinte az a biztonságos atomerőmű, amelyik nem létezik. A képviselő ugyanezen indokok alapján elutasította a bátaapáti tároló megépítését is.
Podolák György (MSZP) azt vetette fel, hogy a szakma többsége is támogatja a bátaapáti tároló megépítését, amelyet népszavazás is megerősített. Deák András (Fidesz) szerint Németországban ma komoly problémák vannak a villamosenergia-ellátással, Paks megszűnése esetén is új erőműparkot kellene létrehozni. Tóth István (Fidesz) szerint egy atomerőmű felszámolása nem mentesít a radioaktív sugárzás alól, mivel ötszáz évig ugyanolyan erőteljesen sugárzik. Pettkó András (MDF) azt mondta, ő és pártja is az ökoszociális piacgazdaság híve, de az atomerőmű esetében józan, felelős döntést kell hozni, ami frakciója elhatározása értelmében az igen szavazat lesz. Szalay Gábor (SZDSZ) úgy értékelte: nem biztos, hogy egy évvel az új kormány beiktatása után nem változik a német kormányzati vélemény az atomerőművekről.
origo.hu
Magyar Péter visszalépése után közleményt adott ki a Női Sikernap szervezője
