Kevesebb mint öt percig ülésezett a líbiai legfelsőbb bírósági tanács tegnap délelőtt, amikor dönteniük kellett annak az öt bolgár ápolónőnek és egy palesztin orvosnak a perében, akiket azzal vádolnak, hogy munka közben az AIDS vírusával szándékosan megfertőztek több mint négyszáz kisgyereket. A bírák a rövid tanácskozás után január utolsó napjára halasztották az ítélethirdetést, mondván, hogy a vádlottak védőinek legyen elég idejük felkészülni – jelentette a BBC tudósítója.
Az öt nővért és az orvost tavaly május 6-án első fokon már halálra ítélték, mert a bíróság úgy vélte, szándékosan megfertőztek 426 kisgyereket Bengázi város al-Fatah kórházában, miközben egy AIDS elleni gyógyszerrel kísérleteztek. Az infekciókat állítólag HIV vírust tartalmazó vér szándékos átömlesztésével okozták még 1999-ben. Azóta az érintettek közül már legkevesebb 48-an haltak meg a rettegett betegségben – emlékeztetett az AFP.
Az elsőfokú halálos ítélet hírét az Európai Unió és az Egyesült Államok, valamint számos emberjogi szervezet, köztük a nemzetközi Human Rights Watch (HRW) is felháborodva bírálta. Ezek után érthető, hogy a tegnapi tárgyaláson több európai uniós megfigyelő is jelen volt.
Nehezíti a vádlottak helyzetét, hogy négyen közülük beismerő vallomást tettek. A HRW még hétfőn követelte, hogy töröljék a vádakat, mert értesüléseik szerint a vallomásokat kínzásokkal, köztük veréssel, elektrosokkal, nemi erőszakkal csikarták ki az ápolónőkből és az orvosból. A bíróság mindemellett még korábban elvetette a HIV vírust elsőként izoláló francia orvos, Luc Montaignier, valamint svájci és olasz kollégái szakvéleményét, amelyek szerint a fertőzéseket a higiénia hiánya okozta a bengázi kórházban.
A jogerős tripoli döntésben várhatóan politikai elemek is igen meghatározók lesznek, a nemzetközi sajtó ugyanis tudni véli, hogy a háttérben Líbia és Bulgária alkut kötött egymással – emlékeztetett még a tárgyalás előtt az MTI. Szófiában közben hivatalosan cáfolták, hogy Bulgária az ápolónők életben hagyásáért cserébe vállalná, hogy az AIDS-ben meghalt gyerekek családjait segélyben részesíti. Elemzők szerint a lépésre azért volt szükség, mert a balkáni ország ezzel elismerte volna az ápolónők bűnösségét.
Szeif el-Iszlam, Moamer el-Kadhafi líbiai vezető befolyásos fia a múlt hét csütörtökön egy berlini biztonsági konferencián nyilatkozva kijelentette, hogy nem hisz a bolgár ápolónők bűnösségében. Megfigyelők úgy vélik, nem véletlenül fogalmazott így: az ügy súlyos tehertétel Líbiának, amely kapcsolatai javítására törekszik az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal. Szeif el-Iszlam Kadhafi arra is rámutatott: nem hiszi, hogy összeesküvés történt, inkább gondatlanságról vagy hibáról lehet szó, de tény, hogy bekövetkezett a tragédia, amelyről nem lehet nem tudomást venni. A nagyhatalmú politikus fia egy korábbi nyilatkozatában kizárta a fogva tartott ápolónők és orvos kivégzésének lehetőségét. A vádlottak már fellebbeztek, van esély halálos ítéletük enyhítésére és utána el lehet indítani a kiadatási eljárást Bulgáriával – tette hozzá.
Évekig a siralomházban. Ha a bírák január 31-én is a legsúlyosabb büntetést szabják ki a vádlottakra, a kivégzés végrehajtására nem kell a verdikt kihirdetése után azonnal számítani – hívták fel a figyelmet a téma szakértői. Nehéz lenne megjósolni, hogy a bolgár ápolónők esetében miként járnak majd el, ha mégis úgy hozza a sors, az azonban biztos, hogy a líbiai illetőségű halálraítélteknek néha több mint öt évet kell várniuk a siralomházban, mire a hóhér kezére jutnak. Az elítéltek számíthatnak még Moamer el-Kadhafi nagylelkű gesztusára is: a líbiai vezető utoljára szeptemberben volt kegyes népéhez, amikor az általa vezetett, a királyságot megdöntő 1969-es katonai államcsíny 36. évfordulója tiszteletére 1675 köztörvényes bűnözőt engedtek szabadon az utasítására. (G. B.)
