Szász Károly a vádhatóság döntését megnyugvással vette tudomásul. Szerinte a PSZÁF-től korábban elbocsátott, sértett emberektől szereztek be olyan félinformációkat, amelyek nem lettek volna alkalmasak arra, hogy megalapozzák az eljárást.
Ismert, Keller László korábban úgy vélte, az elnök a felügyeletnél 2000–2001-ben kötött megbízási szerződések kapcsán felbujtóként 209 rendbeli magánokirat-hamisítást követett el. A feljelentés szerint a PSZÁF-nél megbízási szerződések alapján, teljesítés nélküli kifizetések történtek a belső munkatársak számára.
Emlékezetes, Szász Károlyt a 2002-es kormányváltás után folyamatosan bírálták hol a kormány, hol a koalíciós pártok képviselői.
*
A felügyelet elnökét a brókerügy napvilágra kerülését követően még inkább támadták. – Szász Károllyal és a vele hasonlókkal szemben úgy kellene eljárni, hogy vagyonelkobzás, és onnantól kezdve tárgyalunk arról, hogy meddig fog a börtönben ülni – fogalmazott korábban Török Zsolt MSZP-s honatya. A bankbotrány Szász Károly megveretése után robbant ki, mivel a felügyelet elnökeként közölte: bántalmazása kapcsolatban lehet a Pannonplast-ügyben folytatott vizsgálattal. A Pannonplast részvényeinek felvásárlását ugyanis az a Kulcsár Attila koordinálta, akit most sikkasztással vádol az ügyészség. Mint az köztudott, a K&H-ügyben több baloldali politikus neve is felvetődött. A Medgyessy-kormány végül a PSZÁF-ről szóló törvény módosításával, az úgynevezett lex Szász néven ismert jogszabály tervével állt elő, majd 2004 júniusában Szász Károlyt eltávolították a szervezet éléről.
origo.hu
„Másképp kellett volna” – újabb résztvevő kritizálta Magyar Péter meghívását a Női Sikernapra
