Newsweek
Az amerikai hírmagazin leleplezi, hogy Bush amerikai elnök oly mértékben kívánta elhallgattatni az általa jóváhagyott, törvényes felhatalmazás nélküli lehallgatásokat, hogy magához kérette a sztori megjelenésére készülő New York Times című lap főszerkesztőjét és tulajdonosát. A hetilap már csak azért is furcsállja az elnök e törvényszegő lépését, mert egy 1978. évi törvény értelmében olyan különleges bíróság működik, amely szükség esetén akár percek alatt is engedélyt ad lehallgatásokra. A törvény azt is lehetővé teszi, hogy a kormány saját tagjait lehallgathassa, majd pedig visszamenőleg „legalizálja” akcióját a bíróság előtt. E különleges bíróság 1979 óta több tízezer lehallgatási kérelmet hagyott jóvá és csak négyet utasított vissza, vagyis mindez érthetetlenné teszi, vajon Bush miért döntött a bíróság megkerülésével elrendelt lehallgatások mellett.
Human Events
A világsajtó mind nagyobb teret szentel egy lehetséges Irán elleni támadásnak, különösen annak atomerőművei ellen: a konzervatív hetilap több oldalon mérlegelve ennek eshetőségét, azt írja, egyáltalán nem zárható ki, hogy az Egyesült Államok és Izrael csapásokat mér majd az iráni létesítmények ellen, „megakadályozandó” azt, hogy Irán uránt dúsítson és atomfegyvereket gyártson.
The Jerusalem Post
Izraeli hírszerzői források szerint Irán nemrégiben 12 cirkálórakétát vásárolt. A rakétáknak 3000 km-es hatótávolságuk van, és mindegyikük képes atomtöltetű fej célba juttatására.
TurkishPress.com
Az angol nyelvű török honlap részletesen beszámol arról, hogy Porter Goss, a CIA igazgatójának legutóbbi, ankarai látogatásán az amerikai hírszerzés első embere figyelmeztette a török kormányt azon veszélyre, amelyet Irán jelent. A cikkben szó szerint az a mondatrész is szerepel, hogy „Iránnak vannak atomfegyverei”. (Ez az első eset, hogy a világsajtóban ez a vád Iránt illetően jelen időben hangzik el. – L. I.)
origo.hu
Kemény üzenetet küldött Gyurcsány volt felesége, szorul a hurok Magyar körül
