Tegnap tovább gyengült a forint

Hazánk költségvetési problémái, illetve a magyar piac iránti bizalmatlanság miatt másfél éves mélypontját érte el tegnap a forint, elemzők szerint a pénzügyi válság előszobájába jutottunk. Brüsszelben lapunk kérdésére újabb főbiztos tette egyértelművé, hogy megvonhatnak tőlünk uniós kifizetéseket.

2005. 12. 09. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Folytatódhat a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedése: a forint tegnap másfél éves mélypontját érte el, az euróhoz viszonyított árfolyam a 256 forintot is átlépte. A devizában eladósodott családok immár a saját pénztárcájukon érzik a magyar piac iránti befektetői bizalmatlanságot. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a magyar lakosság havonta 60-70 milliárd forintnak megfelelő devizahitelt vesz fel, az elkövetkező hónapokban ugyanakkor a forint további gyengülése várható. A magyar valuta gyengülésén túl drágíthatják a törlesztőrészleteket a külföldi kamatdöntések is: az eurózóna alapkamatát múlt héten emelték, a svájci frankban jegyzett kölcsönök kamata pedig várhatóan jövő héten emelkedik. Barcza György, az ING Bank vezető elemzője hangsúlyozta: a felvett új kölcsönök immár kilencven százaléka devizaalapú, így a forint árfolyamának változása lényeges hatással van a törlesztőrészletek alakulására.
*
Hazánk leminősítését és a befektetők elfordulását illetően Barcza úgy fogalmazott: egy rövid időn belül kitörő pénzügyi válság esélye jelenleg nem magas, ám ha nem történnek meg az államháztartás rendbetételére irányuló lépések, akkor a mostaninál lényegesen nagyobb lesz a válság valószínűsége.
Az államháztartás gyors és radikális átalakítását sürgette tegnap az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet is, amelynek jelentése szerint a kormánynak mielőbb szembe kell néznie ennek követelményeivel és teendőivel. Zsoldos István, a Goldman Sachs pénzintézet elemzője a költségvetés helyzetéről szólva úgy fogalmazott: a kormány újabb és újabb csontvázakat rejt el a szekrényben, így valójában már senki sem tudja, mi is van ott.

Tovább nő a finanszírozási igény. Az államháztartás tetemes hiányát jövőre növekvő mértékű forint államkötvény-kibocsátással kívánja fedezni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amelynek tegnapi tájékoztatása értelmében a teljes finanszírozási igény biztosításához jövőre – szemben az idei 6996 milliárd forintos bruttó állampapír-értékesítéssel – várhatóan 7232 milliárd forint összegű kibocsátásra lesz szükség.
Az ÁKK szerint a központi költségvetés bruttó adóssága az idei év végére 12 788 milliárd forintra emelkedik: a bruttó forintadósság várhatóan 494 milliárd forinttal nő, miközben a forintban kifejezett devizaadósságunk 702 milliárd forinttal emelkedik.

Kamatemelés a láthatáron. A magyarországi alapkamat emelkedését jósolják a következő 12 hónapra a nemzetközi pénzintézetek elemzői. A Dresdner Bank tegnapi elemzése felidézte, hogy Veres János pénzügyminiszter ezen a héten ugyan kamatcsökkentést szorgalmazott, a befektetési ház szerint ugyanakkor rövid távon 0,25 százalékpontos kamatemelés várható, amelyet a jövő év közepéig még két, ugyanilyen mértékű emelés követ. Hasonló véleményt fogalmazott meg a Citigroup is, amely 2005–2006 fordulóján 0,25-0,50 százalékpont közötti kamatemelést jósolt, megjegyezve, hogy a következő egy évben összesen egy százalékkal emelkedik az alapkamat Magyarországon. A pénzintézetek a magyar és az euróövezeti kamatok különbségének szűkülésével indokolták előrejelzésüket.



Újabb súlyos figyelmeztetés. Tegnap órákkal budapesti útja előtt immár Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa is elítélte a magyar kormány súlyos költségvetési hiányát magyar újságíróknak tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján: kifogásolva azt, hogy a kormány nem tesz lépéseket a deficit csökkentésére. Lapunk kérdésére nem hagyott kétséget afelől, hogy magyarországi látogatásán – amelynek során találkozik Veres János pénzügy- és Kóka János gazdasági miniszterrel is – egyértelműen tárgyalópartnerei tudomására hozza, hogy az EU felfüggesztheti a Magyarországnak járó felzárkóztatási alapokat, ha a kormány nem változtat makroökonómiai politikáján. Hozzátette: az Európai Bizottságnak erre törvény adta lehetősége van, noha ehhez az eszközhöz még soha nem nyúltak, de ez az az eszköz, amely a leghatékonyabban bírhatja rá a kormányt a hibák orvoslására. Lapunknak arra a kérdésére, hogy – tekintettel a lehetséges kormányváltásra – morálisan tisztességes-e büntetni a jövendő kabinetet egy olyan kormány hibája miatt, amely Magyarországot a költségvetési hiány terén sereghajtóvá tette, Hübner asszony kijelentette: ilyen a politika természete és Görögország esetében az athéni kormányváltás miatt hasonló helyzet következett be.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.