Folytatódhat a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedése: a forint tegnap másfél éves mélypontját érte el, az euróhoz viszonyított árfolyam a 256 forintot is átlépte. A devizában eladósodott családok immár a saját pénztárcájukon érzik a magyar piac iránti befektetői bizalmatlanságot. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a magyar lakosság havonta 60-70 milliárd forintnak megfelelő devizahitelt vesz fel, az elkövetkező hónapokban ugyanakkor a forint további gyengülése várható. A magyar valuta gyengülésén túl drágíthatják a törlesztőrészleteket a külföldi kamatdöntések is: az eurózóna alapkamatát múlt héten emelték, a svájci frankban jegyzett kölcsönök kamata pedig várhatóan jövő héten emelkedik. Barcza György, az ING Bank vezető elemzője hangsúlyozta: a felvett új kölcsönök immár kilencven százaléka devizaalapú, így a forint árfolyamának változása lényeges hatással van a törlesztőrészletek alakulására.
*
Hazánk leminősítését és a befektetők elfordulását illetően Barcza úgy fogalmazott: egy rövid időn belül kitörő pénzügyi válság esélye jelenleg nem magas, ám ha nem történnek meg az államháztartás rendbetételére irányuló lépések, akkor a mostaninál lényegesen nagyobb lesz a válság valószínűsége.
Az államháztartás gyors és radikális átalakítását sürgette tegnap az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet is, amelynek jelentése szerint a kormánynak mielőbb szembe kell néznie ennek követelményeivel és teendőivel. Zsoldos István, a Goldman Sachs pénzintézet elemzője a költségvetés helyzetéről szólva úgy fogalmazott: a kormány újabb és újabb csontvázakat rejt el a szekrényben, így valójában már senki sem tudja, mi is van ott.
Tovább nő a finanszírozási igény. Az államháztartás tetemes hiányát jövőre növekvő mértékű forint államkötvény-kibocsátással kívánja fedezni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amelynek tegnapi tájékoztatása értelmében a teljes finanszírozási igény biztosításához jövőre – szemben az idei 6996 milliárd forintos bruttó állampapír-értékesítéssel – várhatóan 7232 milliárd forint összegű kibocsátásra lesz szükség.
Az ÁKK szerint a központi költségvetés bruttó adóssága az idei év végére 12 788 milliárd forintra emelkedik: a bruttó forintadósság várhatóan 494 milliárd forinttal nő, miközben a forintban kifejezett devizaadósságunk 702 milliárd forinttal emelkedik.
Kamatemelés a láthatáron. A magyarországi alapkamat emelkedését jósolják a következő 12 hónapra a nemzetközi pénzintézetek elemzői. A Dresdner Bank tegnapi elemzése felidézte, hogy Veres János pénzügyminiszter ezen a héten ugyan kamatcsökkentést szorgalmazott, a befektetési ház szerint ugyanakkor rövid távon 0,25 százalékpontos kamatemelés várható, amelyet a jövő év közepéig még két, ugyanilyen mértékű emelés követ. Hasonló véleményt fogalmazott meg a Citigroup is, amely 2005–2006 fordulóján 0,25-0,50 százalékpont közötti kamatemelést jósolt, megjegyezve, hogy a következő egy évben összesen egy százalékkal emelkedik az alapkamat Magyarországon. A pénzintézetek a magyar és az euróövezeti kamatok különbségének szűkülésével indokolták előrejelzésüket.
Újabb súlyos figyelmeztetés. Tegnap órákkal budapesti útja előtt immár Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa is elítélte a magyar kormány súlyos költségvetési hiányát magyar újságíróknak tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján: kifogásolva azt, hogy a kormány nem tesz lépéseket a deficit csökkentésére. Lapunk kérdésére nem hagyott kétséget afelől, hogy magyarországi látogatásán – amelynek során találkozik Veres János pénzügy- és Kóka János gazdasági miniszterrel is – egyértelműen tárgyalópartnerei tudomására hozza, hogy az EU felfüggesztheti a Magyarországnak járó felzárkóztatási alapokat, ha a kormány nem változtat makroökonómiai politikáján. Hozzátette: az Európai Bizottságnak erre törvény adta lehetősége van, noha ehhez az eszközhöz még soha nem nyúltak, de ez az az eszköz, amely a leghatékonyabban bírhatja rá a kormányt a hibák orvoslására. Lapunknak arra a kérdésére, hogy – tekintettel a lehetséges kormányváltásra – morálisan tisztességes-e büntetni a jövendő kabinetet egy olyan kormány hibája miatt, amely Magyarországot a költségvetési hiány terén sereghajtóvá tette, Hübner asszony kijelentette: ilyen a politika természete és Görögország esetében az athéni kormányváltás miatt hasonló helyzet következett be.
