Az élesebb szemű megfigyelőknek feltűnik, hogy a belgáknál jobban kevesen titkolják gazdagságukat. Ezt a benyomást megerősítette most egy felmérés, amelyből kiderül, hogy minden harmadik belgának ötvenezer eurónál nagyobb értékű megtakarított pénze van, több, mint a svájciaknak.
Mindez nem jelenti azt, hogy Belgiumban ne élnének szegények, ám például a brüsszeli metró állomásai azért távolról sem hasonlítanak a Demszky vezette Budapest aluljáróiban tapasztalható, alig európai állapotokra. De az tény, hogy a szokatlan hidegnek már itt is vannak halálos áldozatai. Mégpedig azon hontalanok körében, akiken erőnek erejével sem lehet segíteni. Ennek nyomán lángolt fel a vita: vajon mennyire kényszeríthetik ki a hatóságok azt, hogy egy hontalannak akarata ellenére megmentsék akár az életét? A kérdésre a törvények nem adnak választ. A brüsszeli polgármesteri hivatal és egyéb szervezetek most éppen ezen akarnak változtatni, és még a héten be kívánnak nyújtani egy olyan törvénytervezetet, amelynek a célja a veszélyeztetett személy érdekében foganatosított kényszerintézkedés.
Információk szerint három feltételnek kell majd együttesen „megfelelnie” ahhoz, hogy a kötelező segítségnyújtási folyamat beinduljon. Először is a szociális munkásnak sürgősségi esetet kell jeleznie. A második feltétel annak megállapítása, hogy a vészhelyzetnek kitett személy visszautasít mindenfajta segítséget. A harmadik feltétel pedig az, hogy az intézkedést elrendelő úgy ítélje meg: a hontalan a segítség visszautasításával súlyos veszélynek teszi ki magát. A kötelező segítségnyújtást végül a szociális segélyközpont rendelheti el.
origo.hu
„Induljunk el, menjünk tovább és ne ragadjunk bele a nehézségbe” – Lakatos András inspiráló üzenete a szívátültetés után
