Baszk ellenállás

Baszkföldön próbára teszi a kisebbségi spanyol baloldali kormány erejét a három éve betiltott Batasuna, az ETA politikai szervezete, amely ma egy madridi bírói határozat ellenére is meg akarja tartani kongresszusát.

A madridi képviselőház 2005 februárjában nagy többséggel elutasította Ibarretxe tartományi elnök autonómiabővítő tervezetét, mert meghaladta az 1978-ban elfogadott spanyol alkotmányban biztosított kereteket. Ám az első baszk alaptörvény elfogadása – 1980 – óta eltelt idő miatt megérett a helyzet a statútum átdolgozására. A jobboldali néppárt azonban hevesen ellenzi a tartományi statútumok bővítését, mert az ország feldarabolódásától tart. Sem a tartomány vezetője, sem a kormány nem hajlandó változtatni álláspontján, ezért Ibarretxe elnök azóta bojkottálja az autonómiákkal kapcsolatos tanácskozásokat. Baszkföld autonóm parlamentjében ráadásul patthelyzet akadályozza a gyors megoldást, amelyből nem sikerült teljesen eltávolítani a Batasunát.
Az ETA nem hagyott fel kisebb merényleteivel, időről időre jelezte, hogy ha nem is akar, de elkövethetne egy nagyobb merényletet. 2003 márciusában betiltott politikai szervezete, a Batasuna tárgyalást ajánlott a madridi kormánynak nem betiltott kongresszusán 2004 novemberében. Ezt a spanyol és a baszkföldi néppárt azóta is elutasítja, a szocialista kormány pedig csak azzal a feltétellel hajlandó elfogadni, ha az ETA bejelenti a fegyveres harc beszüntetését. A Batasuna bízik választótáborának erejében (becslések szerint a lakosság egytizedének szavazatára számíthat). A szombatra bejelentett, és egyelőre betiltott kongresszus felbolydította az eddig többé-kevésbé nyugodt légkört. A madridi bíró határozatával ugyanis újabb két évre meghosszabbította a betiltást, mert a baszk politikai pártok többsége azt szerette volna, hogy a Batasuna is részt vegyen a 2007-es helyhatósági választásokon.