Lesz katalán nemzet?

Spanyolországban a kormány és a négy katalán párt között javában zajlanak az utolsó tárgyalások Katalónia alaptörvényével kapcsolatban. Az egyeztetések elsősorban a „katalán nemzet” kifejezésről, valamint Katalónia finanszírozásának módosításáról szólnak. A katalán parlament tavaly szeptember végén szavazott a Franco-diktatúra után, 1979-ben elfogadott első statútumról. Az elfogadás óta eltelt 27 év, és Spanyolország, amely immár 20 éve az Európai Közösség tagja, megérett rá, hogy megújítsa történelmi tartományainak alaptörvényét is. A három katalán baloldali párt kormánykoalíciója 2003 végén a statútum megújítását jelölte meg legfontosabb programjának, amellyel a helyi néppárt is egyetértett egy ideig. A spanyol néppárt azonban már a tárgyalások elején közölte, hogy mivel sem nem ért egyet a bővítéssel, sem nem hívták meg a tárgyalásokra, nem fogja megszavazni az esetleg parlament elé kerülő alaptörvényt. A néppárt az alkotmány jelenlegi megfogalmazásához ragaszkodik, amely nem ismeri el az országot alkotó nemzetiségek nemzeti mivoltát. José Luis Rodríguez Zapatero tervbe vette az alkotmány módosítását is, de a jelenlegi erőviszonyok egyelőre nem kedveznek annak, hogy még kormányzása alatt véghez vigye ezt a nehéz feladatot is.
Ahogy közeledett a tárgyalások végének időpontja, úgy lendült mozgásba a spanyol belpolitikai élet. A négy katalán párt sokáig egymással sem értett egyet, és a mai napig háromszor sem tudtak megállapodni a madridi kormány-nyal a statútum közösen elfogadott változatában. Ha mégsem sikerül megállapodniuk, súlyos politikai árat kell fizetniük a statútum kudarcáért. A szocialisták ezért megpróbálták megosztani a néppártot, hogy elfogadáskor könnyebb dolguk legyen a parlamentben, de sikertelenül, a konzervatív néppárt összezárta sorait. A konzervatívok azonban a kormányon belül maguk mellett tudhatják a katalán statútumot ellenző spanyol hadügyminisztert is, José Bonót és az egyik legbefolyásosabb szocialista tartományvezetőt.