Új eszközök a lakásmaffia ellen – adta hírül még január 2-án a kormányszóvivői iroda azokat a jogszabályváltozásokat, amelyek előző nap léptek életbe. Módosult az ingatlan-nyilvántartás szabályairól szóló törvény, így a tulajdoni lapokon a széljegyekben egyértelműen utalni kell arra, hogy milyen ügy – például adásvétel vagy jelzálogbejegyzés – van folyamatban az adott ingatlannal kapcsolatban. Az okiratokat, amelyek alapján ezek a bejegyzések készülnek, már csak azok tekinthetik meg, akik írásban igazolják, hogy érdekeltjei a folyamatban lévő ügynek. Aki magánemberként vagy egy cég képviselőjeként betekintést vagy tulajdoni lapról másolatot kér a földhivataltól, annak igazolnia kell magát. A kormány szerint jelentős előrelépés, hogy az elveszett vagy ellopott személyi igazolványokat a bejelentés után körözési listára veszi a rendőrség, így nehezebb lesz visszaélni azokkal. Márciustól lép hatályba az a rendelkezés, amely alapján e-mailen is hiteles másolat kérhető, akár az illetékes okmányirodákon is.
A parlament döntésére várnak más javaslatok is. Többek között az ügyvédek, a közjegyzők és a bírósági végrehajtók interneten, a Belügyminisztérium nyilvántartásaiból juthatnának hozzá ügyfeleik adataihoz, hogy adott esetben megtagadhassák a megbízást. A jogászok illetékességét ugyanakkor a kamaráknál a hatóságok ellenőriznék az adatvédelmi előírásoknak megfelelően. A földhivatalok információs hálózatához már tavaly augusztus óta hozzáférhetnek az ügyleteknél közreműködő jogászok.
– A fenti változások hasznosságát csak a gyakorlat igazolhatja, azonban a kormánynak semmi alapja nincs arra, hogy a lakásmaffia elleni küzdelemben sikerpropagandát folytasson – közölte lapunkkal Kosztolányi Dénes fideszes országgyűlési képviselő, hozzátéve: komolyabb előrelépést csak a parlamenti szavazásokkor sikerült elérni, azt is a kormányzat ellenében. Mint mondta, például a bírósági végrehajtásról szóló törvénybe az utolsó pillanatban került be az önkormányzatok elővásárlási joga azokra az ingatlanokra, amelyek az árverésekkor gyakran kerülnek a lakásmaffiózók kezébe. – A kormány nem támogatta, hogy a földhivatal minden esetben értesítse az ügyfeleket arról, ha valaki betekint ingatlanának tulajdoni lapjába, így – hivatali visszaélés esetén – semmit nem ér a szigorítás. Egyedül azt tudom üdvözölni, hogy a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében benyújtott, de még el nem fogadott javaslat értelmében az ügyvédek már nem hivatkozhatnak titoktartási kötelezettségükre. Ha megállapítják, hogy ügyfelük jogosulatlan papírokkal manipulál, azt kötelesek az illetékes rendőrkapitányságnak bejelenteni – emelte ki. A fideszes politikus ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Petrétei József igazságügy-miniszter novemberben, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előtti beszámolójában még azt mondta: „Én a lakásmaffia-jelenség esetében azt tudom mondani, hogy ezt a jelenséget óvatosabban kell megítélni, hiszen nem egységes. Én valójában azzal a részével, amit jelenleg ebbe a jelenségkörbe sorolnak, ami a színlelt szerződések következtében áll elő, jogászként nem nagyon tudok mit kezdeni.” Kosztolányi Dénes szerint a Legfelsőbb Bíróság (LB) segített a miniszternek, amikor napokkal későbbi jogegységi határozatában kimondta: a tényállás csalás.
Az ellenzék elfogadhatatlannak tartja az átfogó cselekvés hiányát és azt is, hogy az idén egy fillér támogatást sem kap a lakásmaffia áldozatainak érdekképviseletét ellátó Sors-Társak Egyesülete. A civil szervezet tavaly 50 millió forintból gazdálkodhatott, amelynek egy részét az ugyancsak áldozatvédelemmel foglalkozó Fehér Gyűrű Egyesülettől vették el. Szintén nagy felháborodást keltett az érintettek körében, hogy a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényből kimaradtak az ingatlancsalások sértettjei. A jogszabály ugyanis többek között kimondja: nem kaphat kártérítést az áldozat, ha magatartása a bűncselekmény kiváltó oka volt, vagy a büntetőeljárás lefolytatásához a szükséges magánindítványt nem tette meg. A lakásmaffia-jellegű bűncselekményeknél azonban nyilvánvaló, hogy a hiszékeny, becsapott és megfélemlített sokezernyi áldozat legtöbbször nem volt olyan helyzetben, hogy lépjen. Itt nemcsak a szamurájkarddal hadonászó maffiózók, hanem a jogi zsarolásokkal operáló, fehérgalléros bűnözők fellépésére is gondolni kell. Ismeretes, a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány is ígéretet tett arra, hogy a szükséges törvénymódosítások benyújtása mellett forrásokat biztosít a feladatok finanszírozására és a bűncselekmények áldozatainak kártalanítására. Az állam azonban 2006-ban egy fillér közpénzt sem fordít a lakásmaffia elleni küzdelemre.
Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP) országgyűlési képviselő lapunk kérdésére elismerte: nem tudnak segíteni azokon, akik a kilencvenes évek közepén váltak az ingatlancsalók áldozataivá, az akkor el nem indított büntetőeljárásokat ma már elévülés miatt nem lehet lefolytatni. – Sajnálatos, hogy a Sors-Társak Egyesülete nem kap pénzt a költségvetésből, ugyanakkor képviselőtársaimmal, az egykori lakásmaffia-albizottság tagjaival pártállástól függetlenül aláírtuk azt a levelet, amely a Belügyminisztériumtól és az Igazságügyi Minisztériumtól kéri, hogy átcsoportosítással mégiscsak támogassák a kiváló munkát végző civil szervezetet – fűzte hozzá Devánszkiné. Elmondta: személyes sikerének is tartja a lakásmaffia elleni küzdelem elmúlt évét, amelyben inkább apró, de eredményes lépésekkel módosítottak számos törvényt, így egyre jobban bezárul az ajtó a bűnözők előtt. A szocialista képviselő a legfontosabbnak azt nevezte, hogy rend van a földhivatalokban, s jelentősen szűkült a visszaélések lehetősége. – A korrupciót, a hivatalok, a jogászok, az ügyfelek által elkövetett bűncselekményeket kizárni soha nem lehet, amíg világ a világ – szögezte le.
Mindez azonban nem vigasztalja Török-Szabó Erzsébetet, a Sors-Társak Egyesülete elnökét, aki szerint az LB jogegységi döntésével többet tett az áldozatokért, mint a kormány.
Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a lakásmaffiaügyben az LB szerint csalásról van szó. Nincs különbség aközött, hogy valaki a rábízott, kölcsönvett lakást terheli meg, adja el, vagy ismeretlen személy ingatlanával teszi ugyanezt. Az újdonság a döntésben az, hogy kimondták: ezekben az esetekben a telekkönyvi bejegyzéshez benyújtott okirat elkészítése és bemutatása olyan okirat-hamisítás, amelyet a csalás mellett szintén meg kell állapítani, és büntetést kell kiszabni érte. Eddig a csalás és az okirat-hamisítás egynek számított. A határozatból az következik, hogy a csalásért kiszabható, legfeljebb két, három, öt vagy nyolc évhez hozzászámítják majd az okirat-hamisításért járó egy vagy három év arányos részét.
Rögzítették azt is: a csaló által eladott lakás végleg elveszhet, ha az eredeti tulajdonos nem indítja meg idejében a pert a jóhiszemű vevő tulajdonjogának törléséért. Erre 60 napot szab az ingatlan-nyilvántartási törvény abban az esetben, ha a rászedett tulajdonos megkapja a földhivatal határozatát a tulajdonváltozásról.
– A gyakorlatban a törvénymódosítások nem jelentenek komoly visszatartó erőt, hiszen a lakásmaffia-jellegű bűncselekmények elkövetői elsősorban nem az adatokkal éltek vissza, hanem ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók közreműködésével kötöttek fiktív szerződéseket – vélekedett Török-Szabó Erzsébet, aki kezdeményezte, hogy az egyesület hozzon létre egy alapítványt az áldozatok kártalanítására. A pénz összegyűjtéséhez a politikusok segítségét is kéri, ezért minden országgyűlési képviselőhöz eljuttatott egy levelet, amelyben az egyesület pártoló tagsági díjának megfelelő összeget, ezer forintot kér. Eddig kétezer forint érkezett a kasszájukba.
A civil szervezet 2005 nyarán harmincöt napig demonstrált a Parlament előtt, s változatlanul bíznak abban, hogy a nemzetközi fórumok melléjük állnak a felelősök megbüntetéséért, a sértettek kártalanításáért folytatott harcukban. Az ügyben tavaly augusztusban népszavazást is kezdeményeztek az egyesület tagjai, azonban kilencpontos kérdőívüket nem fogadta el az Országos Választási Bizottság.
Mint azt korábban megírtuk, az egyesület szerint a magyar igazságszolgáltatást befolyásolja a politika, s elérte a korrupció is. Eddig csaknem 160 bíró, számos ügyvéd, közjegyző és bírósági végrehajtó ellen tettek panaszt. Adataik szerint a rendszerváltozás után több ezer lakásmaffiás ingatlancsalás történt, a károsultak száma pedig a tízezret is meghaladhatja. Az egyesületnek a magyar állam ellen a strasbourgi emberi jogi bírósághoz és más nemzetközi fórumokhoz tavaly februárban benyújtott kereseteit már regisztrálták. Az áldozatok kárát ezermilliárd forintra becsülik, a keresetben kérik a kártalanítás mértékének megállapítását. Török-Szabó Erzsébet korábban azt ígérte, a kormányt is feljelentik a parlament döntéseinek szabotálása miatt.
Ismeretes, az Országgyűlés 2004. június 22-én 353 igen szavazattal, azaz 91 százalékos többséggel elfogadta az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásáról, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló határozatot. A dokumentum határidőket szabva megnevezte a felelős minisztériumokat is. De az idei költségvetés nem tartalmazza ennek költségeit. A múlt év tavaszán – már csak a koalíció szavazataival – elfogadott új határozati javaslat a konkrét határidő nélküli feladatok forrásaként pedig a 2006-os költségvetést jelölte meg. Az eredmény ismeretes.
A nyilvánosság segíthet. Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság tavaly decemberi ülésén Biczó József, a BRFK vagyonvédelmi osztályának vezetője ismertette a Budapesti Rendőr-főkapitányság szervezetén belül csaknem öt éve működő Kaptár alosztály tevékenységét a lakásmaffia elleni küzdelemben. A bizottság honlapján olvasható beszámoló szerint az ingatlanok megszerzésére, illetve jogellenes megterhelésére irányuló bűncselekmények elkövetési módjai változatosak, a bűnözők egyre inkább bővítik eszköztárukat. Gyakori, hogy az elkövető a lakást eleve az ingatlan megszerzése céljából veszi bérbe. A bérleti szerződés révén hozzájut a tulajdonos személyes adataihoz, és hozzáférhet a tulajdoni laphoz is. A lakóingatlant hamis személyi igazolvánnyal fiktív személy nevére íratja át, majd gyorsan továbbértékesíti. Más esetben – ugyancsak hamis okmányokkal – bankkölcsönnel terheli meg az ingatlant. Nincsenek biztonságban az üres, elhagyatott ingatlanok sem. Jól szervezett csoportok foglalkoznak ezek felderítésével. A cím alapján beszerzik a tulajdoni lapot, és arra hamis okmányok felhasználásával bankkölcsönt vesznek fel, vagy áron alul értékesítik. Legnagyobb számban azok a csalások fordulnak elő, amelyeknek áldozata idős, egyedül élő, szociális vagy mentális problémákkal küszködő városi ember. A felkutatott kiszolgáltatott személyeknek segítséget ajánlanak közüzemi tartozásuk vagy más szociális problémájuk megoldásához. Ennek fejében ajándékozási, öröklési vagy adásvételi szerződést íratnak alá, és a tulajdonjog megszerzését követően értékesítik az ingatlant. A kisemmizett tulajdonost többnyire vidékre telepítik. Újabban előforduló elkövetési mód, amikor a rászoruló idős embereket megnyerő külsejű személyek azzal keresik fel, hogy szociális segélyt hoztak az önkormányzattól. A két-három alkalommal ismétlődő látogatáson átvételi elismervénynek feltüntetett iratot, valójában adásvételi szerződést íratnak alá. – Ismét megnövekedett a magánkölcsön nyújtására vonatkozó hirdetések száma, és ezek nyomán egyre több olyan kölcsönszerződést kötnek országszerte, amelyek uzsorakamattal növelt összegekről szólnak. Ezen ügyleteknek mind több vidéki ember esik áldozatul, a kölcsönadók sokszor fővárosiak. Az eljárás vége gyakran az egyetlen hajlék elvesztése – zárult a beszámoló. Az alosztály munkatársai szerint felvilágosítással, ismeretterjesztéssel jelentősen csökkenthetők az ilyen bűncselekmények. Mindehhez azonban nagyobb nyilvánosságra van szükség, hogy mind szélesebb körben ismertté váljanak a veszélyek és az elhárítási lehetőségek.
origo.hu
Elütötte 1 éves kislányát egy anya Jánoshalmán
