Vucsics megszilárdítaná a hatalmát a választásokkal

Ilankovic Filip, a Magyar Külügyi Intézet kutatója a Magyar Nemzetnek adott interjúban elemezte a szerbiai esetleges előre hozott választások hátterét, Vucsics elnök várható stratégiáját, az ellenzék esélyeit és a forrongó őszi időszak lehetséges forgatókönyveit. Kiderül, milyen okok motiválhatják Vucsics elnököt a választások kiírására, kik lehetnek a kihívói, és milyen külső erők befolyásolhatják a szerbiai politikai helyzetet.

Előre hozott választásokat követelnek a tüntetők Szerbiában (Fotó: AFP)

Alekszandar Vucsics elnök korábban már bejelentette, hogy előre hozott választásokra kerülhet sor, de az időpontot nem konkretizálta. Ilankovic Filip szakértő szerint több tényező is befolyásolja a döntést, és valószínűsíti, hogy a választásokra 2026 decemberében kerülhet sor. Egyrészt, ez időt ad a tüntetések résztvevőinek megnyugvásra, mivel a demonstrációk intenzitása várhatóan csökkenni fog. Másrészt, a kormánypártnak elegendő idő áll rendelkezésére jelentős állami beruházások, mint például az EXPO 2027 megvalósítására, amelyekkel növelhetik a választói támogatottságukat.

Alekszandar Vucsics szerb elnök szerint előre hozott választások jöhetnek (Fotó: AFP)

Vucsics megszilárdítaná a hatalmát

Ilankovic rámutat arra, hogy az SNS 2012-es hatalomra kerülése óta már négy alkalommal tartottak rendkívüli választásokat. Vucsics a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy a felmérések szerint a tüntetők támogatottsága 25 százalékkal csökkent. 

Ez azt jelzi, hogy Vucsics népszerűsége nő, és úgy véli, ez most jó alkalom a választások kiírására, hogy megszilárdítsa hatalmát, ahogyan azt az előző négy rendkívüli választáson is tette

 – fogalmaz Ilankovic. 

Hozzáteszi, hogy az előre hozott választások Vucsics számára egy bevált módszer a hatalom megszilárdítására.

Az ellenzék helyzete továbbra is kérdéses

A jelenlegi kormánykoalíció és a nemzeti kisebbségek pártjai várhatóan részt vesznek a választásokon, de az ellenzéki pártok szerepvállalása még nem tisztázott. Ilankovic szerint a diákmozgalmak, bár jelenleg nincs konkrét listájuk és vezetőjük, hónapok óta dolgoznak azon, hogy összeállítsák a választásokon indulók listáját. A kutató megjegyzi, hogy „ez a lista szokatlan lehet, mivel nem egyetlen diákmozgalom készíti, hanem több különböző egyetem állít össze képviselőjelölteket”. Emellett feltételezi, hogy a diákok nem hozzák nyilvánosságra a listákon szereplő neveket, hogy elkerüljék a politikai kampányokat ellenük.

Az őszi időszak Szerbiában politikailag forró lehet, hiszen a nyári tüntetések, bár kevesebb résztvevővel zajlottak, erőszakosabbak voltak.

A rendőrség és a tüntetők közötti összecsapások tovább fokozzák a feszültséget. A szerb elnök ugyanakkor többször is arra figyelmeztetett, hogy külföldi titkosszolgálatok állnak a szerbiai tüntetések mögött. Ilankovic Filip szerint a rendőrség kezdetben visszafogottan lépett fel, de idővel aktívabban avatkozik be a demonstrációk elfojtásába. Rámutat arra, hogy a tiltakozások már több mint tíz hónapja tartanak, ami az emberek türelmének csökkenéséhez vezetett, mivel a tüntetések megzavarják a mindennapi életüket. 

Az elkövetkező hónapokban újabb erőszakos összecsapások várhatók, novemberben pedig, az újvidéki tragédia évfordulóján tömeges demonstrációkra is sor kerülhet

 – véli a szakértő.

Vucsics elnök többször utalt arra, hogy külföldi országok állhatnak a tüntetések mögött. Egy szeptember 12-i televíziós műsorban azt mondta: Ha nem lenne ilyen erős hadseregünk, Pristina, Zágráb és Szarajevó – együtt vagy külön-külön – elárasztanának minket. 

Ilankovic szerint Vucsics gyakran hivatkozik a horvát biztonsági szolgálatokra is, ami a szerb elnök külföldi beavatkozástól való félelmét tükrözi.

Szerbia Európában patrióta, szuverenista irányvonalat képvisel, ami Brüsszelnek nem tetszik. A kutató szerint Belgrád olyan külpolitikát folytat, amely a kiegyensúlyozott és együttműködő kapcsolatok ápolását helyezi előtérbe több globális hatalommal. Mivel Szerbia nem EU-tag, Brüsszel nem rendelkezik automatikus szankcionálási mechanizmussal. 

Ez lehetőséget ad Belgrádnak, hogy új megállapodásokat kössön az EU-n és szövetségesein kívül

– mondja Ilankovic. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Szerbia gazdasága nagymértékben függ az EU-tól, ezért az EU-tagság továbbra is stratégiai prioritás. Az EU mindössze annyit tehet, hogy lassítja Szerbia csatlakozási folyamatát, ahogyan eddig is tette. Megemlíti, hogy „az ország 2021 óta nem ért el érdemi előrelépést az európai integráció terén”.

Borítókép: Előre hozott választásokat követelnek a tüntetők Szerbiában (Fotó: AFP)