Szájer József, a magyar néppárti delegáció vezetője vezette be a félnapos konferenciát, majd Schmidt Mária történész, a budapesti Terror Háza igazgatója és Vlagyimir Bukovszkij történész, volt szovjet ellenzéki tartott előadást arról, hogy milyen módon rázta meg a világot az 1956-os magyar forradalom. A meghívott európai parlamenti képviselők – Alain Lamassoure korábbi francia miniszter, a magyar történelem igen alapos ismerője, valamint Vytautas Landsbergis volt litván elnök és a lengyel Jacek Saryusz-Wolski – egyaránt arról beszéltek, hogy a magyar forradalom milyen fordulópontot jelentett a hidegháború történelmében.
Szájer József megnyitóbeszédében elmondta, hogy az ünnepségsorozat 1956 félszázadik évfordulója mellett Bartók Béla születésének 125. évfordulójára is emlékezik.
A magyar forradalom az egész világon megváltoztatta a keleti országokról világszerte elterjedt hiedelmet, hogy azok a Szovjetunió önkéntes csatlósai – mondta Szájer. Hangsúlyozta, hogy ez olyan örökség, amit az egyébként nehéz helyzetben lévő Európai Unió nem felejthet el. A képviselő nehezményezte, hogy az újonnan csatlakozott tagok még nem integrálódtak teljesen, és sokszor érzik úgy, hogy nem teljes értékűek. Vlagyimir Bukovszkij az előadásokat követő vitán elmondta, hogy egy második Nürnberg hiányában a kommunista korszak még mindig nem zárult le, amely kijelentését Szájer József megerősítette azzal, a forradalmat leverő utódpárt még az új nemzedékében is erős kötelékekkel kapcsolódik a múlthoz, 15 év elteltével is, és hogy „nemcsak 1956 szellemét hoztuk az EU-ba, hanem egykori kommunistákat is” különféle, mint például biztosi funkcióba.
origo.hu
Ezt mondta Orbán Viktor Gyurcsány lemondásáról és válásáról
