Első olvasatban az Európai Parlament strasbourgi, teljes ülésén 391:213 arányban 34 tartózkodás mellett megszavazta a lényegéből kilúgozott szolgáltatási irányelvet, ugyanis az így elfogadott direktívában már nem szerepel a származási ország elve, ami azt jelenti, hogy egy szolgáltatónak egy más uniós országban nem a saját, hanem a szolgáltatás nyújtása területén érvényes szabályok szerint kell szolgáltatnia.
Ez volt az oka, hogy az új tagországokat képviselő néppárti delegátusok – a magyar néppárti–fideszes képviselőkkel együtt – az irányelv ellen szavaztak. De nemmel szavazott az SZDSZ-es Szent-Iványi István is, aki egyrészt kijelentette, hogy a szolgáltatások unión belüli nyújtásának szabadsága helyett marad a protekcionizmus, másrészt leszögezte, hogy a javaslat „sem Magyarországnak, sem Európának nem jó”.
Graham Watson, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője a szavazást kommentálva kijelentette: a bal- és jobboldal között hozott kompromisszumok általában az optimálisnál gyengébb eredményeket szülnek. A szocialisták győzelmi kiáltása üresen cseng, mivel az irányelvet éppen a származási ország elvétől, vagyis az egységes piac lelkétől fosztották meg. Ettől kezdve az egységes piac már csak nevében az – hangsúlyozta a brit frakcióvezető.
Ezzel szemben a szocialista Tabajdi Csaba, az európai parlamenti MSZP-s delegáció vezetője boldogan állapította meg, hogy „nagyon jó megállapodást értünk el”, s hogy a megszavazott szöveg „messzemenően tükrözi a magyar nemzeti érdekeket”. Strasbourgban a származási ország elvének kivetése mellett elsősorban a franciák és a belgák ágáltak, akik leginkább rettegnek a kelet-európai szociális dömpingtől.
Szájer József, a magyar néppárti delegáció vezetője ugyanakkor lapunknak azzal indokolta azt, hogy valamennyi új tagországból érkezett néppárti képviselő az úgynevezett Bolkestein-direktíva ellen szavazott, hogy a kilúgozott irányelv elfogadásával az új tagországok nem vonták le a bővítés következményeit, s az új tagállamokat továbbra is másodrendű tagként szeretnék kezelni. A most elfogadott irányelvből még azt a magyar–lengyel módosító indítványt is törölték, amely szerint a szolgáltató magával viheti saját alkalmazottait, s azok éppúgy dolgozhatnak a szolgáltatás nyújtásának helyén, mint hazájukban. „Egy fodrász nem tud majd egy jogászt alkalmazni, aki ismeri a szolgáltatás nyújtásának területén a külföldi munkaerő helyi alkalmazása előtt tornyosuló akadályokat és bürokrata útvesztőket”, fogalmazott lapunknak Szájer, és hozzátette: miközben Magyarország már uniós tagsága előtt megnyitotta tőke- és árupiacait az akkori uniós tagországok előtt, noha ez hátrányos következményekkel járt a magyar vállalkozókra, most ezt a gesztust a régi tagországok nem viszonozták azzal, hogy megnyitották volna saját szolgáltatási piacaikat – egyenlő versenyfeltételekkel – az új tagországok számára.
Szájer elmondta még, hogy miközben a pénzügyi liberalizáció szépen halad előre, addig a magyar kis- és középvállalkozóknak a szolgáltatások liberalizálásával most lett volna meg először a lehetőségük, hogy nyugat-európai társaikkal azonos versenyhelyzetbe kerüljenek. A szolgáltatások szabad áramlása előtt nem szabadítják fel az uniót, noha ez Magyarországnak százezres, sőt milliós nagyságrendű új munkahelyteremtést jelentene – emelte ki Szájer, hozzátéve: reméli, hogy a magyar kormány a jövőben keményebben lép majd fel a kisvállalkozók érdekében az Európai Tanácsban annál, mint ahogyan az Európai Parlamentben képviselői szavaztak. A delegációvezető tegnapi közleményében azt is leszögezte: egyetért Evelyne Gebhardt szocialista jelentéstevővel, aki a feje tetejére állított irányelvről beszélt. A most jóváhagyott szavazást az Európai Bizottság még áttekinti, majd azt a tagországok elé bocsátja. Közismert, hogy a bizottság sem egységes: annak liberális és protekcionista tagjai várhatóan megosztottak lesznek a kérdésben.
origo.hu
Bikiniszezon előtt: így készüljünk tudatosan a nyárra
