Kishatárforgalom: magyar EP-siker

Az Európai Parlament strasbourgi ülésén megszavazta a kishatárforgalmi egyezmény kerettervezetét. A fő uniós intézmények együtt döntési eljárásban tárgyalt egyezménye az uniós tagállamok és az azokkal szomszédos harmadik országok könnyített határátkelését szabályozza a határ menti területeken. A tervezet kidolgozásában aktív szerepet játszó Gál Kinga fideszes-néppárti képviselő felszólalásában kijelentette, hogy a tervezet megkönnyíti a határ mindkét oldala mentén élők mindennapjait, „a szomszédos országokban élő magyarok számára pedig az anyaországgal való kapcsolattartás újabb formáját jelenti majd, enyhítve a szigorú schengeni szabályozást”. Gál Kinga lapunknak nyilatkozva azt mondta, a kerettervezet megszavazása a határ mindkét oldalának 30–50 kilométeres sávjában élőknek jelent könnyebbséget. A „kerettervezet” nevének megfelelően kereteket állapít meg, és, folytatta a néppárti képviselőnő, az érintett két államra bízza a határ menti sáv pontos szélességének meghatározását, valamint azt is, hogy a keretben felsoroltakból mely célokból vehetik igénybe a vízummentes átlépést, és hogy az adott országok állampolgárai mennyi ideig tartózkodhatnak a meghatározandó sávban.
Az EP-képviselő hozzátette, hogy az uniónak a most elfogadott kerettervezet átlépési lehetőségeit összhangba kell hoznia a schengeni rendeletekkel. Azt is elmondta, hogy a határsávból határsávba történő átlépésre jogosító csipkártyát az uniós tagország állítja ki. Lapunk azon kérdésére, hogy a liberális frakcióhoz tartozó Szent-Iványi István képviselő mire gondolt, amikor ezzel kapcsolatban az EP ülésén reményét fejezte ki: a gyakorlati eredményekre nem kell éveket várni, Gál azt felelte, hogy egyrészt az Európai Tanács – mivel együtt döntési eljárásról van szó – a megszavazott kerettervre már csak rá fog bólintani, és utána a kétoldalú tárgyalásoktól függ annak az időpontja, amelytől a határsávban megindulhat a polgárok szabad áramlása.

Pénz a Szülőföld Alaptól. A Szülőföld Alap egymilliárd forintos keretösszegéből falugondnoki hálózatra, a szórványiskolák támogatására, informatikai fejlesztésre, valamint a határon túli régiók közötti kapcsolatok erősítésére pályázhatnak elsősorban a magyar közösségek. (MN)