Csökken Európa munkaképes lakosságának száma, 2050-re mintegy 130 millióval. Ha egy nyugdíjasra kevés aktív kereső jut, akkor a nyugdíjalapok arányosan kevesebbet tudnak nyújtani – csakúgy, mint az egészségügyi ellátóhálózat, hiszen kézenfekvő, hogy az idősebbek gyakrabban betegek a fiataloknál.
A szinte kezelhetetlen kihívásba már nem egy európai kormánynak tört bele a bicskája. A szerzett jogokról és juttatásokról ugyanis senki nem szeret lemondani – főleg olyan generációk nem, amelyek tagjai a II. világháború után csak azt tapasztalták, hogy jólétük töretlenül nő. Vagyis: önként nemigen lehet rávenni a választókat arra, hogy belemenjenek munkanélküliségi-segélyük, jóléti támogatásuk, egészségügyi szolgáltatási szintjük és nyugdíjuk összegének csökkentésébe. Erről a veszélyről készített jelentést az EU bizottsága, és ezt a témát vitatták meg a pénzügyminiszterek a hét elején Brüsszelben.
Mi legyen a megoldás? Nyugdíjreform, a nyugdíjkor felemelése, bevándorlás? A „kihívás” Magyarországot különösen erősen érinti, elsősorban a rendkívül alacsony születési arány miatt. Ezenkívül valamilyen módon nálunk szinte minden baj „orvoslása” is a szándék visszájára fordul. Egyetlen példa: szerdán hozták nyilvánosságra az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács jelentését arról, hogy milyen hatalmas – évente mintegy 180 milliárd euró – kárt okoznak a közúti balesetek Európában. A tanács kimutatása szerint nő a jó és a rossz eredményeket felmutató országok közötti szakadék. A rosszak közül Magyarország a legrosszabbak közé tartozik, holott hazánkon kívül szinte nincs európai ország, ahol annyi rendőr töltené idejét – a bűnözők üldözése helyett – azzal, hogy autósokat vegzáljon. Csak éppen az elsőrendű célt, a közlekedés biztonságát nem sikerül elérni.
Mintha ugyanez történne a nyugdíjrendszerrel is. Magyarországon a nyugdíjpiac liberalizálását erőltetők azzal érveltek a magánnyugdíjpénztárak bevezetésekor, hogy ezzel megoldhatók a vázolt nehézségek.
Most a brüsszeli jelentésből derül ki ennek az ellenkezője. Holott a hasonló reformot megteremtett Lengyelországban javulást tapasztaltak. Igaz, ott a katolikus ethosz révén több gyermek születik – és talán a reform is jobban sikerült.
A jelentés szerint az EU-ban Magyarország néz szembe az egyik legsúlyosabb kihívással, ahol a bruttó nemzeti termék százalékában kifejezett nyugdíjkiadások jelentősen nőnek majd. Azt az itt tárgyaló magyar pénzügyminiszter is elismerte, hogy a magyar nyugdíjrendszer „korrekcióra”, magyarán reformra szorul.
Megreformálják tehát a megreformált nyugdíjrendszert. Előreláthatólag ismét olyan eredménynyel, mint amilyet a közutakon tapasztalunk.
origo.hu
Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő
