Titkos volt a megállapodás?

Az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként együttműködési megállapodást írt alá Gyurcsány Ferenc a párt Munka világa kollégiumában részt vevő, túlnyomó többségében baloldali, MSZOSZ-es szakszervezettel. A megállapodás szövegét nem bocsátották a sajtó rendelkezésére. Az együttműködésnek nem része, hogy az MSZOSZ bármilyen formában részt vegyen a szocialisták választási kampányában – jelentette ki lapunknak Wittich Tamás.

Tízpontos együttműködési megállapodást kötött Gyurcsány Ferenc harmincnyolc, túlnyomó többségében baloldali MSZOSZ-es szakszervezettel. Arra hivatkozva kötötték az egyezségüket a felek, hogy a – szocialistákkal és a kormánnyal nyíltan lojális – konföderáció és Medgyessy Péter 2002-es megállapodásában foglaltak a 38 órás munkahetet leszámítva lényegében teljesültek. A megállapodás szövegét nem bocsátották a sajtó rendelkezésére, de Gyurcsány Ferenc szavai szerint az „elvállalta Magyarország fejlődésének egyik legfontosabb kérdését, azt, hogy hogyan valósulhat meg együtt fejlődés és munkabéke, gyarapodás és szociális biztonság”.
A miniszterelnök-jelölt az új Magyarország programra hivatkozva négyszázezer új munkahely megteremtését ígérte, akárcsak elődje, Medgyessy Péter. Gyurcsány szerint ennek három forrása van: a beruházások, az új ágazatok és a nemzeti közmunkaprogram. Kiss Péter kancelláriaminiszter megjegyezte, hogy az együttműködési nyilatkozat a nyugdíjasok helyzetét, a közszféra reformját is érinti.
A programalapú együttműködési megállapodásnak nem része, hogy az MSZOSZ bármilyen formában részt vegyen a szocialisták választási kampányában – jelentette ki lapunknak Wittich Tamás, a szervezet elnöke. Ismeretes, az MSZOSZ egyebek mellett hatszázezer szórólappal segítette az MSZP 2002-es kampányát. Wittich egyébként a Medgyessy Péterrel kötött megállapodás értékelésekor nemrég úgy fogalmazott: bár az többségében teljesült, a munkavállalók „nem érzik magukat biztonságban”, a reálbér-emelkedésben „nagyon sokan nem részesültek”, az elmúlt négy évben „nem volt hónap, hét”, amikor munkahelyek ne szűntek volna meg, vagy munkahelyeket kellett megvédeni, a munkáltatók „hihetetlen erőfölényben vannak”, a szakszervezetek helyzete „nem javult érdemben”.

MSZOSZ-ből a Parlamentbe. Két volt és két jelenleg is aktív MSZOSZ-es szakszervezeti vezető is szerepel az MSZP országos listáján. A 74. helyet kapta Kordás László, a munkaügyi tárca politikai államtitkára, aki a Vasas Szakszervezet, majd az MSZOSZ alelnöki tisztéből váltott kormányzati szerepre. 85. helyen szerepel Rabi Ferenc, a Bányász Szakszervezet elnöke, századik a listán a Vasutasok Szakszervezetének volt elnöke, Márkus Imre. A szakszervezeti körökben leginkább befutóként számon tartott Sáling József csak a 137. helyre került. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke a Horn-kormány idején viszont már volt parlamenti képviselő.
A Fidesz célkitűzéseivel megegyező új szocialista programról továbbiak a 12. oldalon