Vita a szabadság határairól

Nem volt könnyű dolga a szólásszabadságot és a vallásszabadságot egymáshoz illeszteni kívánó Franco Frattininek, az Európai Bizottság alelnökének azon a különféle kultúrákon is átívelő nemzetközi vitán, amelyet a Nemzetközi Újságíró-szövetség rendezésében tartottak meg tegnap Brüsszelben.
Főként arról szólt a vita, hogy miként lehet megőrizni a kifejezés és a sajtó szabadságát anélkül, hogy a különféle vallások szabadsága és a hívők méltósága sérüljön. A rendezvényt megnyitó Aidan White, a Nemzetközi Újságíró-szövetség – a világ legnagyobb újságíró szervezete – elnöke örömmel nyugtázta, hogy Frattinivel tisztázták korábbi félreértéseiket, és az Európai Uniónak nincs szándékában szabályrendszert kidolgozni újságíróknak. Az uniós bizottságban az igazságügyért, a szabadságjogokért és a biztonsági kérdésekért felelős Frattini hangsúlyozta, hogy a szólásszabadság – „az unió egyik alappillére” – azt jelenti: a sokkoló vélemények is védelem alatt állnak. Csakhogy a vallás szabadsága éppen olyan szent és sérthetetlen, jelentette ki, mint a szólásszabadság. Hozzátette: minden vallási meggyőződést védeni kell, és az unió egyik feladata a vallások békés integrálása. Javaslatot tett arra, hogy e sokszor nehezen összeegyeztethető, kétfajta szabadságról a jövőben tárgyaljanak a média és a vallások képviselői. A Mohamed-gúnyrajzokra térve Frattini leszögezte, a média nem uszíthat gyűlöletre és erőszakra. Az ilyen jelenségek ellen – ígérte – még az unió osztrák elnökségének vége előtt törvényt hoznak.
Lapunk azon kérdésére, hogy ha egy idegen bolygóról érkező utas a sajtószabadság szentségéről a teremben Frattinitől elhangzott, emelkedett általánosságokat öszszehasonlítaná az elmúlt napok európai eseményeivel, mint például a bajor miniszterelnök követelésével, hogy azonnal tiltsák be egy török film vetítését a német mozikban, vagy hogy egy történészt akár egy évtized börtön is fenyeget „sokkoló” nézeteiért, e látogató nem gondolhatná-e joggal, hogy az unió Frattinin keresztül a levegőbe beszél? A bizottság alelnöke azzal felelt, hogy „ez részben így tűnhet”, és a jövőben igen keményen éppen azon kell dolgozni, hogy ez az ellentmondás megszűnjön.
Tony Bunyan, a brit Statewatch emberjogi szervezet igazgatója szerint az uniónak nemcsak az egyének, hanem az állam által elkövetett erőszakkal is foglalkoznia kellene, ugyanis míg az egyének által elkövetett terrorcselekmények nem változtatják meg életünket, az állami terror – így országok megszállása, vagy a terror elleni harc ürügyén az emberi szabadságjogok durva megnyirbálása – életünk menetét alapvetően megváltoztatja.