ETA-tűzszünet északír módra?

Spanyolországban az IRA tavalyi fegyverletétele óta mind jogosabban merült fel a kérdés: követi-e az északír példát a baszk ETA, és ha igen, mikor és milyen feltételekkel? A magát hazafias baloldalnak nevező szervezet 1959-es megalakulása óta el akarta távolítani Baszkföldről a megszállóknak tekintett spanyol fegyveres erőket. A spanyol állam és a terrorszervezet váltakozó sikerrel küzdött egymás ellen. Ha a rendőrség le is tartóztatta akár a teljes vezetőséget, az ETA-nak mindig sikerült rendeznie sorait, és újabb halálos merényleteket hajtott végre. Legutóbb 2004 októberében mértek érzékeny csapást a szervezetre, amikor ismét rendőrkézre került az ETA vezérkara. Az ETA megint talpra állt, de az is tény, hogy csaknem három éve nem követett el halálos merényletet, csak kisebb-nagyobb robbantásokat. 2004 júliusában José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnöknek érezhetően megváltozott az álláspontja az ETA és háttérszervezetei elleni küzdelemről, miután a baszk szervezet titokban küldött levélben ajánlatot tett neki.
A történelmi lehetőség előtt álló Zapaterónak azonban több lényeges szempontot kell figyelembe vennie, és ha a felek valóban komolyan gondolják a megbékélést, akkor mindegyik félnek engednie kell. Nagyon nehéz tárgyalások várnak rá konzervatív ellenzékével, amellyel öt éve úgynevezett terroristaellenes paktumot kötött. Zapatero kormányra kerülése óta viszont elmérgesedett a viszony a két tábor között, ezért mindkét félnek kölcsönös érdeke lenne a megállapodás. A néppárt ugyanis az ETA teljes felszámolását, megsemmisítését tűzte ki céljául. Az áldozatok hozzátartozói és a merényletek túlélői pedig a merénylők igazságos megbüntetését várják el. A kormányfőnek emellett védelmeznie kell a valóban dübörgő spanyol gazdaságot, hiszen Spanyolország immár a nyolcadik legfejlettebb állam a világon.
Az ETA egyik fő követelése a baszk nép önrendelkezése, vagyis a spanyol államtól való függetlenség, sőt a baszk népességű területek egyesítése. A baszk politikai élet többi szereplője pedig a tavaly a madridi parlamentben elutasított, igen tág hatásköröket megfogalmazó autonómiabővítő tervezet elfogadtatását szeretné újra napirendre tűzni.
A spanyol politikusok és elemzők nagyon óvatosan fogalmaznak az ETA közleményével kapcsolatban, hiszen abból még mindig hiányzik a tárgyalás legfőbb feltétele: a fegyveres harcról való lemondás.