Bukarest Tiraszpol ellen

Határozottan elítélte tegnap a román külügyminisztérium a tiraszpoli rezsim ama szándékát, hogy népszavazással próbálja legitimálni a szakadár Dnyeszter menti állam függetlenségét. A transznisztriai válság megoldását célzó nemzetközi tárgyalások eközben zsákutcába torkolltak.

A román diplomácia szerint mesterségesen gerjeszti a Dnyeszter menti politikai válságot az Igor Szmirnov vezette szakadár köztársaság függetlenedési törekvése, amelyet Tiraszpol egy nemrég beharangozott referendummal kíván szentesíteni. Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter tegnap provokációnak nevezte a népszavazás kiírását, amely szerinte csak azt a célt szolgálja, hogy megkérdőjelezze a Moldovai Köztársaság területi szuverenitását – amelyet különben Bukarest az elmúlt időszakban hevesen védelmébe vett. A Tiraszpol-ellenes román reakció épp akkor látott napvilágot, amikor kudarcot vallottak a transznisztriai rendezést célzó nemzetközi szintű tárgyalások. A Moldovai Köztársaságból az 1992-es polgárháború idején kivált, nemzetközi vonalon azonban el nem ismert Dnyeszter menti állam sorsáról tavaly „öt plusz kettő” felállásban kezdődtek tárgyalások Oroszország, Ukrajna, Moldova, Transznisztria, az EBESZ, illetve az EU és az Egyesült Államok bevonásával (utóbbiak megfigyelői státusban vesznek részt az egyeztetéseken). A párbeszéd a Kijev és Chisinau által márciusban bevezetett új vámszabályok miatt szakadt meg, amelynek értelmében Ukrajna ezentúl kizárólag akkor fogad transznisztriai árut, ha rendelkezik a moldovai hatóságok jóváhagyásával. Az EU határozottan üdvözölte a Transznisztria által folytatott fegyver-, ember- és drogkereskedelem viszszaszorítását célzó intézkedést, Tiraszpol azonban hevesen ellenzi, hiszen ezáltal naponta kétmillió dollárra becsült bevételtől esik el. Miközben Moszkva ezúttal is Szmirnovék pártjára állt – Transznisztria belügyébe való beavatkozásként tálalva az ügyet –, David J. Kramer amerikai külügyminiszter-helyettes a napokban éppen Oroszországot bírálta amiatt, hogy nem tesz eleget az 1999-ben született isztambuli megállapodásnak, amelyben kötelezettséget vállalt katonai alakulatainak Grúziából és Transznisztriából való kivonására. Egyébként a diplomata szerint Bukarestnek hangsúlyos szerepet kell betöltenie a szakadár állam rendezését célzó folyamatokban.