Négy év alatt elkészül Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása, a csepeli szennyvíztisztító, és Budapest 2010 után már nem lesz a Duna legnagyobb szennyezője – jelentette be tegnap Persányi Miklós, a még hivatalban lévő kormány környezetvédelmi minisztere, aki Baráth Etele tárca nélküli miniszterrel, Demszky Gábor főpolgármesterrel, a kivitelező francia konzorcium, a Degrémont vezérigazgatójával és a francia nagykövettel együtt a helyszínen elhelyezte a létesítmény alapkövét, amely egy hengerben különféle dokumentumok mellett egy Népszabadságot őriz meg a jövőnek.
Az évekig húzódó beruházás költségeiről az illetékesek eltérő adatokat közöltek: a hivatalos sajtóanyag 120 milliárd forintot említett, míg a környezetvédelmi tárca vezetője 138 milliárdról beszélt, miközben további fejlesztéseket ígért. Demszky Gábor szerint 2010 után a Dunát ismét birtokba vehetik az evezősök és az úszó emberek, miután a csepeli létesítmény mellett 78 milliárd forintból felépül a dél-budai szennyvíztisztító, s 85 milliárdból pedig Budapest teljesen csatornázott lesz.
A csepeli beruházás régóta húzódik, eredetileg 2005-re kellett volna befejezni, de az előkészítést botrányok kísérték: két évvel ezelőtt több száz millió forintot fizetett a főváros a projekt tanácsadóinak. A csaknem 140 millió forintos PR-tender elbírálása is nagy vihart kavart. Németh Szilárd, a Fidesz csepeli frakcióvezetője szerint a fővárosban valóban a PR-kampány folytatódik, s az ígéretekhez képest jelenleg még sehol sem tart az észak-csepeli szervizút és az úgynevezett gerincút építése. Utóbbi nyomvonalán található ingatlanok tulajdonosaival korábban a főváros pereskedni, majd egyezkedni akart, azonban Demszky Gábor nemrég elismerte: az önkormányzatnak egy fillérje sincs a kártalanításra.
Szennyvíztisztító készül Csepelen
Elhelyezték tegnap Csepelen a központi szennyvíztisztító alapkövét, amely 2010-től üzemelhet, s ezután a budapesti szennyvíz a jelenlegi alig 50 százalék helyett 92 százalékban ártalmatlanítva ömlik majd a Dunába. A botrányos előkészítésű fejlesztés költségei meghaladják a 120 milliárd forintot, ebből PR-munkákra csaknem 140 milliót költenek, miközben a csatlakozó beruházások sorsa egyelőre bizonytalan.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!