Bakk Miklós megítélése szerint a köztársasági elnök kezdeményezése két fontos körülményhez kapcsolódik. A kolozsvári Babes– Bolyai Tudományegyetem közigazgatás- és politikatudományi tanszékének adjunktusa úgy véli, a Sándor-palotában ma tartandó tanácskozás egyrészt tartalmazza annak felismerését, hogy a nemzetpolitikai kérdések továbbgondolása a magyar politikai élet kétpólusú szerkezetében majdhogynem lehetetlenné vált. Szerinte a megújuláshoz olyan keretekre van szükség, amelyekkel az új politika kidolgozásába a társadalomtudományos műhelyeket és a civil társadalmat is be lehet vonni. „Sólyom László ebben a kérdésben is, akárcsak a környezetvédelem és a környezettudatosság kérdésében, pártok feletti kezdeményező kíván lenni” – jelentette ki lapunknak Bakk Miklós. A politológus szerint másrészt úgy tűnik: Sólyom László számot vet azzal is, hogy a határon túli magyarok helyzete az elmúlt tizenöt évben alapvetően megváltozott. Megváltozott Magyarország helyzete, immár az Európai Unió tagjaként változtak az eszközei, és más az a politikai tér, amelyben nemzeti érdekeit meg kell fogalmaznia. „De megváltoztak – eltérő módon – az egyes szomszédos országokban élő magyar közösségek kilátásai is – vélekedik a kolozsvári egyetemi tanár. – Miközben a magyar közgondolkodásban, legalábbis annak abban a részében, amely ezt a kérdést a mai magyar identitás egyik centrális kérdésének tekinti, egy egységesítő séma van jelen. Ez a határon túliság szemüvegén át egységes csoportban láttatja a szomszédos országokban élő magyarokat, s valójában azt tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt tizenöt év jelentős differenciálódást hozott.
Ma már eltérőbbnek látszanak e magyar csoportok fennmaradási és reprodukciós esélyei, mind demográfiai, mind intézményi nézőpontból – mondja Bakk Miklós, aki a konferenciasorozaton az erdélyi magyar politikai helyzetet és az autonómiatörekvéseket vázolja majd fel. Kérdésünkre elmondta: a tanácskozás egyik nagyon fontos kérdésének az autonómiát tekinti. Magyarország korábban ezt a kérdést a szomszédos országok magyar politikai szervezeteire bízta, ami szerinte lényegében helyes is volt. – Csak közben e szervezetek semmilyen magyar és nemzetközi támogatást nem kaptak ahhoz, hogy e terveiket érdemi célként tűzhessék az illető ország politikai napirendjére. Ezen kellene változtatni egy újabb, kreatívabb politikával, amely kihasználja azt, hogy egységesül a közpolitika eszközrendszere az Európai Unióban – szögezte le a Magyar Nemzetnek Bakk Miklós.
origo.hu
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal
