Milliókat érnek Markó versei

Markó Béla tavaly anyagilag sikeresebbnek bizonyult költőként, mint kormányfőhelyettesként és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökeként, legalábbis ezt tükrözi az erdélyi magyar politikus vagyonnyilatkozata. Eszerint ugyanis Markó 2005-ben szerzői jogdíj címén 6,9 millió forintnak megfelelő lejt keresett.

Kilencszázmillió régi lejért és 16 ezer forintért, vagyis öszszesen hétmillió forintért öt évre eladta versei kiadási jogát Markó Béla – írta tegnapi számában a Kolozsváron megjelenő Krónika. Az erdélyi magyar közéleti napilap cikke szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetője ezáltal tavaly többet keresett költőként, mint kormányfőhelyettesként és RMDSZ-elnökként. Markó tavalyi vagyonbevallásából kiderül, hogy a Tariceanu-kabinet államminisztereként 431 millió, RMDSZ-elnökként pedig 453 millió régi lejt (egy forint 130 lej) keresett, irodalmi művei szerzői jogdíjaként viszont csaknem egymilliárd lejt vihetett haza. A Krónika megjegyzi, hogy az összeg megközelíti az RMDSZ alapította Communitas Alapítvány 2005-ös könyvkiadási keretének harmadrészét, miközben Markó tavaly egyetlen könyvet sem publikált.
A költő-politikus a lapnak elmondta, az összeg nem a már megjelent könyveinek honoráriumát, hanem öt évre eladott versei kiadási jogdíját teszi ki. A „vevőről” Markó csak annyit árult el, hogy egy romániai és egy magyarországi kiadóról van szó, amely közösen kezdi el egy sorozat kiadását, ám a kiadók nevét nem volt hajlandó elárulni. Különben Markó könyveit 1990 óta a csíkszeredai Pallas Akadémia, verseit és közéleti köteteit pedig a marosvásárhelyi Mentor kiadó jelentette meg; utóbbinak a politikus részvényese is. A 900 millió lejes szerzői jogdíjat egyébként az erdélyi magyar könyvkiadók többsége túlzottnak tartja.
A bukaresti Kriterionnál 800 euró volt a legmagasabb honorárium, amit valaha fizettek, a Koinónia kiadónál ez az összeg 1000 euróra rúgott. A Markó-honorárium ügyével ugyancsak foglalkozó bukaresti Cotidianul napilapnak román kritikusok, kiadóigazgatók meglepetten nyilatkoztak a tetemes szerzői jogdíjról. Bogdan Stanescu, a Polirom kiadó főszerkesztője szerint még T. S. Eliot sem kapna ekkora összegű jogdíjat Romániában, ha feltámadna, míg Nicolae Tzone, a Vinea kiadó igazgatója ironikusan feltette a kérdést: vajon Markó Béla titokban megkapta az irodalmi Nobel-díjat?
Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke viszont nem lepődött meg, szerinte ugyanis a szóban forgó kiadók felmérték, hogy Markó Béla ismertsége pénzzé tehető, és ezen az alapon kötöttek szerződést vele.