Egyre látványosabb a hadsereg jelenléte a kubai fővárosban. A katonák diszkréten, de komoran, párosával járják Havanna utcáit. A jövővel kapcsolatos nyugtalanság azonban érezhetően nőttön-nő a szigetország lakosai körében, különösen azért, mert a kijelölt helyettes, Raúl Castro még mindig nem adott életjelt magáról. A kubai sajtó tartja magát Fidel egészségi állapotának államtitokká nyilvánításához, sőt a hírzárlathoz is, az első számú tévécsatorna „az imperialista maffiákat” ostorozta főműsoridőben. A kubai lapok sem taglalják Fidel egészségi állapotát, inkább a „comandante en jefe” gyors felépülését kívánó lakosok üzeneteit közlik.
A miami ellenzéki forrásokból ennél több derül ki. Norberto Fuentes Miamiban élő kubai emigráns író csütörtöki blogjában megírta, hogy biztos forrásból származó hírt kapott Havannából. Eszerint a főváros központjában szemtanúk látták Raúl Castro néhány Mercedesből és egy Ladából álló konvoját. Azt is megtudta, hogy Fidel Castrót a Forradalom Palotájában berendezett kórházban műtötték meg, és ott is lábadozik. Fuentes ebből azt a következtetést vonta le, hogy Castro a palotába vonult vissza, amely akár légitámadás ellen is védelmet nyújt, hiszen alagsorait néhány perc alatt el lehet szigetelni.
*
A latin-amerikai sajtótermékek közül különösen a mexikói és a venezuelai lapok foglalkoznak sokat Fidellel. Egy mexikói lap Juanita Castro, Fidel 42 éve Miamiban élő, most 73 éves gyógyszertár-tulajdonos húgának az amerikai Univision amerikai tévécsatornának adott korábbi nyilatkozataira hivatkozva például megírta, bár apjuk szívbetegség miatt halt meg – 1956-ban, amikor Mexikóban Fidel még javában szervezte a nagy kubai visszatérést –, de Fidel mostani fájdalmaihoz hasonlók ugyancsak kínozták. A CNN-nek pedig elmondta, hogy ő két Fidelt ismer: az egyik a kubai diktátor – Juanita politikai nézetkülönbségeik miatt hagyta el a szigetet édesanyjuk halála után, 1964-ben –, a másik a testvér, akiért most aggódik.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy a legtekintélyesebb kubai emigráns szervezet, az FNCA (Kubai Amerikaiak Nemzeti Alapítványa) csütörtökön egyenesen lázadásra szólította a kubai hadsereget, polgári-katonai kormány megalakítását követelve. Erre válaszul Kubában azonnal beindították a jól ismert imperialistaellenes propagandagépezetet, és az első számú napilap, a Granma címlapján közölte a kubai emigránsokkal, hogy harci eszközeik készen állnak az Egyesült Államokból induló esetleges agresszió visszaverésére – idézve Raúl június 14-én mondott beszédének egy részletét.
Bush elnök Texas államban tett körútján tegnap először szólalt meg Kuba ügyében, amióta Raúlra testálták a legfontosabb jogköröket. Az amerikai elnök kijelentette, hogy kormánya támogatni fogja a kubaiakat abban a törekvésükben, hogy szabad választásokat tartsanak, és a szabadság, valamint a demokrácia oldalán elkötelezett átmeneti kormányt alakítsanak. Hozzátette, hogy a jelenlegi kubai rendszer megakadályozza őket ebben az óhajukban. Bush megerősítette a külügyminisztérium szerdai kijelentését, miszerint az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a Kubában zajló eseményeket.
Az éppen Peruban tartozódó spanyol kormányszóvivő és első miniszterelnök-helyettes, María Teresa Fernández De la Vega csak tegnap kommentálta az amerikai külügyminisztérium eddigi és Bush elnök mai nyilatkozatait. De la Vega szerint a kubai állampolgároknak kell dönteniük saját sorsukról, és felelősségérzetet kért a sziget lakóitól, mert maguk mögött tudhatják a nemzetközi közösséget. Spanyolország megszólalása Kuba ügyében azért figyelemre méltó, mert az egyébként az Egyesült Államokhoz lassan, de biztosan közeledő befolyásos uniós tagállam saját elképzeléssel rendelkezik a kubai helyzet rendezésével kapcsolatban a szuperhatalommal és az Európai Unióval szemben.
Szembesítettük Péterfalvi Attilát a NAIH ellentmondásos közleményeivel Magyar Péterék adatbotránya ügyében














