Elfogyott a türelem

Végéhez közeledik az ETA türelme: csütörtök éjszaka eljuttatott egy közleményt a Gara című laphoz, amelyben kijelentette, hogy „súlyos válságba került a békefolyamat öt hónappal a tartós tűzszünet bejelentése után”. Ezért a baszk szeparatista szervezet a kormányzó spanyol szocialista és a baszk mérsékelt nacionalista pártot tekinti bűnbaknak, mert „érdekeiknek és politikai igényeiknek megfelelő békefolyamatot akarnak végigvinni”. Az ETA-nak március 22., a tűzszünet bejelentése óta valamennyi üzenetében követelte a három baszk tartomány (Guipúzcoa, Álava és Vizcaya) önrendelkezését, a foglyok szabadon engedését vagy baszk börtönökbe szállítását, valamint a baszk lakosságú három franciaországi megyét. Ez utóbbi feltétel a francia államnak szólt, de Franciaország mindössze egyetlen alkalommal reagált hivatalosan, amikor Nicholas Sarkozy francia belügyminiszter egy rövid mondatot szánt rá: a baszk kérdés spanyol belügy. Az ETA politikai szárnyának, a Batasuna betiltásának feloldása ugyancsak szerepelt a feltételek között, akárcsak egy másik kerekasztal-tárgyalás a kormány és az ETA között. A területi követelések között megemlítették a negyedik spanyolországi baszk tartomány, Navarra és Baszkföld egyesítésének napirendre tűzését is.
A spanyol kormány és a pártok azt várták, hogy az ETA bejelentse, felhagy a harccal, és feloszlatja önmagát, vagy legalább elítéli az erőszakot, hiszen a parlamenti pártok ezt a feltételt szabták a tárgyalások megkezdéséhez. Zapatero júniusban mégis úgy határozott, hogy a jobboldal és az ETA-merényletek áldozatainak tiltakozása ellenére mégis tárgyalóasztalhoz ül, mert siker esetén több politikai hasznot remélt. Egy esetleges megállapodás ugyanis több évtizedig tartó konfliktus végére tehetne pontot. Mariano Rajoy, a spanyol néppárt vezetője azonban óvta Zapaterót, hogy politikai árat fizessen a békéért, és csakis az önfeloszlatás, illetve a fegyverek beszolgáltatása után hajlandó tárgyalni. Ezért július közepén a spanyol kormánypárt szervezőtitkára, José Blanco kereken kijelentette a néppártnak címezve: amennyiben a kormány mégis megállapodik az ETA-val, azt a néppárt ellenére érik el, ha mégis kudarcba fulladnak a tárgyalások, akkor meg a néppárt viseli az egyedüli felelősséget a következményekért. Ez a mondat tökéletesen jellemzi a két legnagyobb spanyol párt közötti légkört, és nem sok jót ígér, ha valóban így történik.
Az ETA azért is most közölte a nyilatkozatot, mert augusztus 9-én lépett életbe a jócskán bővített katalán alaptörvény, miközben a baszk autonómia bővítése még mindig várat magára. Eközben több tartomány javában tárgyal az autonómiabővítésről. A baszk parlamentben is patthelyzet akadályozza a megoldást: a tavalyi tartományi választásokon az ideológiai rokonpárt, a Baszkföldi Kommunista Párt kapta a betiltott Batasuna táborának szavazatait, és a bonyolult baszk parlamenti helyzet miatt nem tudják kikerülni a politikai rendezés érdekében. Vagyis egyelőre egyik pártnak sem sikerült elérnie, hogy az ETA és/vagy a Batasuna kikerüljön a politikai életből.
Az ETA-közlemény szerint „ha az államhatalom nem hagy fel támadásaival Euskal Herria (Baszk Haza) ellen (értsd: letartóztatások, tüntetések betiltása, bírósági perek), akkor az ETA válaszolni fog”, vagyis a merényletek eszközéhez folyamodik célja eléréséhez.
Zapatero és Madrid igen nehéz helyzetbe került: ha az ETA-nak enged politikai engedményekért cserébe, de a harc lezárása nélkül, veszíteni fog a tavaszi helyhatósági és a következő általános választásokon is. Ha nem, akkor ugyancsak a baloldali kormány fizeti meg a konfliktus kiújulásának árát.