Kitálal a drogbárók egykori szeretője

Tizenkét évig tartó önkéntes száműzetés után a napokban a nyilvánosság elé áll a két legnagyobb kolumbiai kábítószervezér volt szeretője, Virginia Vallejo. A szépségét máig megőrző egykori modell a drogmaffia és a politikai elit szoros kapcsolatáról tálalt ki. A megszólalás időzítése nem véletlen, hiszen néhány nap múlva iktatják be hivatalába a kábítószer elleni harcot zászlajára tűző, immár másodszor megválasztott Álvaro Uribét.

2006. 08. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár csak videofelvételről beszélt, nem fogott az idő a ma 56 éves egykori modell, tévébemondó, színésznő, újságíró szépségén, és akik látták, megértethették, miért is vetélkedett érte Kolumbia két legbefolyásosabb férfija. Virginia a nyolcvanas években a medellíni kartell vezetőjének, az 1993-ban meggyilkolt Pablo Escobarnak a szeretője volt, majd nem sokkal később már vetélytársa, a calíi kartell vezére, Gilberto Rodríguez Orejuela fogadta magához. Előtte a két maffiavezér képes volt háborút indítani egymás ellen Virginiáért.
A kivételes emlékezőtehetséggel megáldott oknyomozó újságírónő e szerelmi háromszögben nem kisebb feladatot vállalt magára, mint hogy kiderítse, kik vettek részt az ország történetének legnagyobb összeesküvésében, amely Kolumbiában alapította volna meg a világ első kábítószer-maffia irányította államát. A kolumbiai drogmaffia ugyanis a nyolcvanas években megdöbbentő ajánlatot tett: a politikai befolyásért cserébe felajánlotta az államnak, hogy kifizeti az ország külső adósságait. A lenyűgöző szépségű újságírónő évek alatt gyűjtötte össze a bonyolult kirakós játék elemeit, amelyben befolyásos és kevésbé befolyásos politikusok a maffiatagokkal közösen munkálkodtak ezen a nagyszabású terven.
S hogy miért éppen most szólalt meg a DEA (Amerikai Kábítószer-ellenes Ügynökség) egyik legvédettebb tanúja? Virginia megtudta, hogy Kolumbiában fel akarják menteni azt a szenátort, aki két – súlyos következményekkel járó – politikai gyilkosság felbujtója volt a nyolcvanas években. Ám lehet, Vallejo hiába törte meg hallgatását, az ügy bírája ugyanis még habozik, hogy elfogadja-e vallomását, mert az eljárási szabályok szerint azt már nem lehet figyelembe venni. Pedig 1984-ben maga Alberto Santofimio Botero adott utasítást az Új Liberalizmus Párt akkori igazságügy-minisztere, Rodrigo Lara Bonilla, illetve az akkor legesélyesebb elnökjelölt, a szintén ennek a pártnak a színeiben induló Luis Carlos Galán Sarmiento meggyilkolására. Virginia pedig, aki 1982-ben ismerte meg Escobart, szem- és fültanúja volt, amikor a szenátor kiadta az utasítást a két politikus meggyilkolására, hogy többé semmi és senki ne álljon az útjukba. Virginiának bizonyítékai vannak rá, hogy az akkori állambiztonsági szervek nyomására órákkal a meggyilkolása előtt váltották le az elnökjelölt testőreit, és más irányt adtak a gyilkosság utáni nyomozásnak. Elmondta azt is, hogy Escobar lefizetett újságírókat, hogy ne kábítószer-kereskedőként, hanem egykori parlamenti képviselőként állítsák be. Ugyancsak az ő nyomására döntött úgy 1991-ben a nemzetgyűlés, hogy eltöröljék a kiadatást az Egyesült Államoknak, mert mint mondta, „jobb egy sír Kolumbiában, mint egy cella az Egyesült Államokban”. Virginia figyelmeztetett, jelenleg is érvényesül az úgynevezett „forró pénzek” befolyása a mai politikára.
Ez is jelzi, hogy május végén másodszor is elnökké választották ugyan az Egyesült Államok feltétlen szövetségesét, Álvaro Uribét, a helyzet Kolumbiában alig változott. Kisebb-nagyobb megszakításokkal évtizedek óta dúl az állam és a gerillák közötti polgárháború. A két legnagyobb, egymással is vetélkedő kommunista gerillaszervezet, a radikálisabb FARC (Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői) és a mérsékeltebb ELN (Nemzeti Felszabadító Hadsereg) az 1999-ben kezdett tárgyalások után az akkori elnöktől, Andrés Pastranától megkapta és elfoglalta Dél-Kolumbiában a nekik átengedett mintegy 40 ezer négyzetkilométeres körzetet. Az állam azóta inkább kevesebb, mint több sikerrel próbálkozik, hogy visszaszerezze a terület feletti ellenőrzést. A gerillák ellen alakult félkatonai szervezet, az AUC tagjainak többsége tavaly elég vitatott engedményekért cserébe, de beszolgáltatta fegyvereit, a közbiztonság viszont továbbra sem javult. A mérsékelt csoport, az ELN egy éve tárgyal Havannában svájci, francia és spanyol közvetítéssel. A FARC továbbra sem mondott le a hatalom megszerzéséről, bekapcsolódott a kábítószer-kereskedelembe és -termesztésbe, emellett emberrablással, robbantásos merényletekkel és egyéb szabotázsakciókkal tartja sakkban az ország politikai életét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.