Nagyon súlyos a helyzet Magyarországon – kezdte az Európai Bizottság (EB) döntésének értékelését tegnapi sajtótájékoztatóján Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi uniós biztos, aki ugyan tudomásul vette a kormány költségvetési intézkedéseit tartalmazó konvergenciaprogramot, de egyúttal drámai képet festett az államháztartás helyzetének súlyosságáról, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a program végrehajtását számos kockázat övezi. A bizottsági döntés – amelyet október 10-én az uniós pénzügyminiszterek tanácsa várhatóan módosítás nélkül elfogad – 2009-et szabja meg végső határidőként, hogy az államháztartási hiány hazánkban a GDP 3 százaléka alá csökkenjen. Ezzel kapcsolatban Almunia hangsúlyozta: a deficit mérsékléséhez Magyarországnak alapvető szerkezeti reformokat kell végrehajtania, ezek részletei azonban egyelőre nem ismertek. Mint mondta, folytatják a magyar helyzet figyelését és annak ellenőrzését, hogy a bejelentett intézkedéseket gyakorlatba is iktatják. A programban leírt célok elérhetőségét illetően Almunia hangsúlyozta, hogy az eddiginél erősebb költségvetési ellenőrzésre van szükség, egyúttal emlékeztetett, hogy a bizottságnak több alkalommal is felül kellett vizsgálnia a magyar kabinet által közölt számokat és költségvetési előrejelzéseket. Almunia úgy vélte, hogy a kiigazítás óriási erőfeszítés lesz a magyarok számára.
Lapunk kérdésére, miszerint nem furcsa-e, hogy az elfogadást tartalmazó jelentést éppen az önkormányzati választások előtt tette közzé az EB, Almunia úgy válaszolt: semmi ilyen esemény nem játszott szerepet döntésük nyilvánosságra hozatalában, és nem tudnak tekintettel lenni az EU összes tagállamának választási menetrendjére. Arra a kérdésünkre, véletlen volt-e, hogy a Reuters hírügynökségnek és a Financial
Times lapnak éppen akkor szivárogtatták ki a konvergenciaprogram elfogadásáról szóló döntést, amikor Magyarországon a leghevesebben lázadtak a kormányzati hazugságok ellen, az uniós biztos azt ajánlotta, forduljunk stábjához a kiszivárogtató személyét illetően.
A tegnap közzétett jelentés szerint hazánk 2004-es uniós csatlakozása óta a magyar államháztartás helyzete komoly aggodalomra adott okot, és az idei év során még roszszabb helyzet alakult ki. Néhány fontos intézkedést már meghoztak a kiegészítő bevételek biztosítására és a kiadások csökkentésére, ugyanakkor mind rövid távon, mind pedig a program későbbi éveire vonatkozóan továbbra is fennállnak kockázatok, ezért alapvető fontosságú, hogy Magyarország további késlekedés nélkül megszilárdítsa és véghezvigye a kiadások ellenőrzését és az arra vonatkozó szabályokat – közli az értékelés, amely szerint a magyar kabinetnek lehetőleg már 2009 előtt egyértelműen csökkenő pályára kell állítania az államadósságot.
Örülök, hogy az EB alkalmasnak ítélte a konvergenciaprogramot arra, hogy a legfontosabb céljainkat megvalósítsuk – értékelte Almunia bejelentését tegnap Veres János pénzügyminiszter, aki egyúttal felszólította a Fideszt, hogy hagyjon fel azzal a „kecsegtetéssel”, hogy a maastrichti kritériumok adó- és járulékcsökkentéssel teljesíthetők. Veres ígéretet tett arra, hogy a kormány a konvergenciaprogrammal összhangban lévő költségvetést terjeszt az Országgyűlés elé. Jó hírként értékelte az EB döntését Kóka János gazdasági miniszter is, aki úgy vélekedett, hogy Brüsszel igent mondott a stabilizációra és a reformprogramra. Kóka szerint az elfogadott program lehetővé teszi, hogy a következő hét évben 8 ezer milliárd forint forrás érkezzen Magyarországra az EU-tól.
Az Európai Bizottság döntésével tudomásul vette, hogy Magyarország utolsóként szeretne csatlakozni az euróövezethez – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, aki közölte: a konvergenciaprogram egy második Gyurcsány-csomag, amely az emberek megsarcolásáról szól.
Hasonlóan vélekedett Becsey Zsolt (Fidesz) európai parlamenti képviselő, aki az EB döntésével kapcsolatban rámutatott: hazánkkal szemben immár általános bizalmatlanság alakult ki Brüsszelben, amit az is bizonyít, hogy mindössze hat hónap bizonyítási időt kapott a kormány az egyensúly javításáról szóló ígéreteinek betartására.
A várakozásoknak megfelelő volt a magyar konvergenciaprogrammal kapcsolatos brüsszeli értékelés az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélték, hogy a bejelentésre ezért semlegesen reagál majd a piac.
A jóváhagyás nem elég. A magyar konvergenciaprogram brüsszeli jóváhagyása jó hír, de nem elégséges a magyar szuverén adósosztályzaton érvényben lévő negatív kilátás stabilra javításához – mondta tegnap az MTI-nek a Standard& Poor’s hitelminősítő vezető térségi hitelfolyamat-elemzője. Kai Stukenbrock, a világ legnagyobb hitelminősítőjének európai feltörekvő piaci besorolásokért felelős területi igazgatója azt mondta: a jóváhagyás főleg azért jó hír, mert a magyar kormány ezután a programban foglalt reformok végrehajtására összpontosíthat, és nem a csomag további módosításával kell foglalkoznia.
origo.hu
Szijjártó Péter: A háborúpártiak végső támadást indítottak az új realitás ellen
