Popovics Pál így idézte fel a történteket: „Arra ébredtünk, szerintem az egész város, hogy az egész ház remegett. Ránéztem a telefonomra, és láttam, hogy Munkácson már egy ideje légiriadó van.”
Elmondása szerint kiment az udvarra, hogy szétnézzen.
Nem láttam sem fényt, sem mást, és pont akkor zúgott el a fejem felett a második rakéta. Nagyon gyors volt, olyan volt a hangja, mint egy vadászgépnek, és másodpercek múlva jött egy óriási vörös fény, aztán a detonációnak a hangja.
„Az nagyon félelmetes volt, minden beleremegett. Aztán már láttam a füstöt, sejtettük, hogy a város szélén lévő gyár környékéről jöhet. Hajnalodott, és egyre vastagabb, sötétebb füstoszlop húzódott a város felé, égett szag terjengett a levegőben” – magyarázta Popovics Pál. Hozzátette, azóta a híradásokból tudják a részleteket.
A Jóisten nagy kegyelme, hogy nem történt tragikusabb dolog, mert ez a gyár három műszakban működik, műszakonként 6-800 ember dolgozik. Most is körülbelül hatszázan voltak bent, de a légiriadó kezdetekor a munkásokat beterelték egy biztonságosabb helyre. Csodával határos módon nagyon kevés a sérült
– hangsúlyozta.
A városban továbbra is óvatosságra intenek. „Reggel a szél még a mi irányunkba fújta a füstöt, most viszont a város másik fele felé viszi. Már esik is az eső, ami összekeveredik a füsttel, és a földre húzza. Nagyon büdös volt, biztos sok káros anyag égett. Itt most nyugodtabb a helyzet, de mindenki tudja, hogy ez bármikor megismétlődhet.”
Popovics Pál szerint az emberek aggodalma jogos, mert eddig Kárpátalja viszonylag békében élt.
