Az unióban továbbra is téma a budapesti hatósági jogsértés

A Budapesten szeptember 19– 20-án elkövetett súlyos hatósági jogsértésekről beszélt Gál Kinga néppárti európai parlamenti képviselő az Európai Unió parlamentjének teljes, brüsszeli ülésén. A fideszes képviselőnő az állampolgári jogok, bel- és igazságügyi bizottság tagjaként – mint arról számot adtunk – már beszámolt a jogállamiságot és alapvető szabadságjogokat sértő rendőri brutalitásokról, és felkérte a bizottság elnökét további információk beszerzésére, valamint ő maga is levelet írt Budapestre az igazságügyi és rendészeti miniszterhez. Gál Kinga felhívta az EP és az Európai Bizottság figyelmét a Budapesten történt súlyos jelenségekre, amelyek „következményei a mai napig hatnak, megkérdőjelezve a jogállamiság érvényesülését Magyarországon”. A néppárti EP-képviselő közölte, mint a budapesti Nemzeti Jogvédő Alapítvány és az Amnesty International jelentéseiből is kiderül, a rendőrség aránytalanul durván bánt el nemcsak a tüntetőkkel, hanem az utcán tartózkodó fiatalokkal, köztük külföldi állampolgárokkal szemben is, vagyis kollektív büntetést alkalmazott. Gál hangsúlyozta, hogy hatalmas a felelősség az embereknek a jogállamiság alapjaiba vetett hitének helyreállítása.
A magyar hatóságok brutalitásának és a közösségi pénzek párthasznú felhasználására irányuló kísérletek uniós ismertetésére mind ingerültebben reagálnak az EP magyar szocialista frakciójának tagjai. Tabajdi Csaba delegációvezető lapunkban már ismertetett tiltakozását követően a szocialista Hegyi Gyula napirend előtti felszólalásában kijelentette, hogy nem Budapest van válságban, hanem a Fidesz, amelynek parlamenti képviselői „antidemokratikus tüntetéseket vezényelnek az utcán” ahelyett, hogy a parlamentben tennék ezt. Harangozó Gábor szocialista képviselő az EP plenáris ülésén kifogásolta, hogy Magyarország lejáratása már a negyedik hete folytatódik. Szerinte „senki nem érti fideszes képviselőink Magyarországot lejárató kampányát”, amely példátlan az EP történetében.
Lévai Katalin szocialista EP-képviselő felszólalásában szóvá tette, hogy szerinte az utóbbi időben „érdemtelenül sokat foglalkoznak” Magyarországgal. Azt javasolta, hogy a hazai pártok „összetűzéseit” ne vigyék „az európai politika színpadára”, és hogy ezzel „ellenzéki kollégái” a „hidegháború szellemét” hozzák a testületbe. Mint ismeretes, az uniós szerződés értelmében az emberi jogok megsértésének ügye uniós ügy, éppen úgy, mint ahogyan szigorúan uniós ügy – sőt kötelesség – az EU-pénzek szabályszerű felhasználása és ellenőrzése. Emlékezetes az is, hogy egyébként éppen Lévai Katalin volt az, aki a francia zavargások és égetések alkalmából tavaly november 14-én az EP plenáris ülésén „Az égő autók fáklyaként világítják meg a megkülönböztetés, a társadalmi kirekesztettség mindig lobbanásra kész zsarátnokait” kezdetű felszólalásával indokolta a zavargók tettét.