A kommunizmus „államosított” minden rosszat a XX. században, mondta a Fidesz elnöke. Intézményesítette a korrupciót, az erkölcsi relativizmust, a kiszolgáltatottságot, a hamis adatokat szolgáltató kormányokat, a felelősséget nem ismerő politikusokat és a politikai hazugságokat. Ezért kell az uniónak világossá tennie: nem nyújt segédkezet a hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez az örökség a posztkommunista hatalomgyakorlás módszereit igazoló gazdaság mindenhatóságával egyesülve még nagyobb veszélyt jelent, átlépve a jogállamiság határait, mint tette ezt október 23-án Budapesten, amikor a megemlékezőkre brutális rendőri akciót indítottak.
*
A magyar forradalmat méltatva Orbán Viktor azt javasolta, hogy november 4-e, a magyar forradalom vérbe fojtásának napja legyen a kommunizmus áldozatainak európai emléknapja.
Orbán Viktor beszéde előtt az Európai Parlament magyar néppárti képviselőcsoportja megdöbbenésének adott hangot a budapesti tüntetők elleni „megalázó és agresszív rendőri fellépés” miatt, és ígérte: a delegációja „mindent megtesz azért, hogy Európában valós kép alakuljon ki a magyarországi antidemokratikus folyamatokról”.
Lépjenek fel józanul, és ne alkalmazzanak erőszakot a békés tüntetőkkel szemben, valamint tartsák tiszteletben a békés tüntetők jogát, figyelmeztetett Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament legnagyobb frakciójának vezetője az EP teljes ülésen, amelyet az 1956-os magyar forradalom és annak történelmi jelentőségének szenteltek, kitérve a tegnapelőtt Budapesten történtekre.
Az ülésen Josep Borrell házelnök Albert Camust idézve jelentette ki, hogy 1956-ban „a leigázott és bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármely más európai nemzet az utóbbi húsz évben”.
Hegyi Gyula szocialista képviselő felszólalásában azt állította, a budapesti megemlékezést „néhány ezer szélsőséges rendbontó” tette tönkre, akik „rendőröket és újságírókat támadtak meg, üzleteket gyújtottak fel…, kövekkel és gyújtópalackokkal dobálták meg a zsinagógát, miközben antiszemita jelszavakat üvöltöztek, s nyilas zászlókat lobogtattak”, majd kijelentette: „Tanulnunk kell a weimari köztársaság tanulságából, a szélsőségeknek tett legkisebb engedmény nagy tragédiákhoz vezethet.” Tabajdi Csaba, a magyar szocialisták EP-delegációjának vezetője azzal támadta Wilfried Martenst, hogy az Európai Néppárt elnöke „ismételten és durván beavatkozott a magyar belpolitikai viszonyokba”. A Fideszt pedig azzal, hogy „bábként” „bérelte fel” Martenst, akit ezzel kellemetlen helyzetbe hozott.
Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártja elnöke a magyar szocialistákkal teljes mértékben azonos hullámhosszra állva nyílt levélben ítélte el Martenst, amiért Budapesten nem a hivatalos megemlékezéseken vett részt, hanem „egy Orbán Viktor által szervezett, kormányellenes tömegrendezvényen”. Rasmussen szerint Martens ezzel „akár” „alá is ássa” a „magyar demokráciát”, a „populizmus és nacionalizmus trombitáját fújja” azon „Orbán úr” érdekében, aki „a demokratikus politizálás kereteit a legvégső határig feszíti”.
A közszolgálati hírügynökség, az MTI jelentésében Pöttering, a néppárti frakcióvezető „vélekedett”, míg a baloldali, illetőleg liberális pártvezetők „hangsúlyoztak”, „elítéltek” és „úgy fogalmaztak”.
Visszhang. A második magyar forradalom; Megemlékezés cirkusszal; Polgárháborúra készül Magyarország? – ilyen címekkel számol be a romániai sajtó a Budapesten zajló eseményekről. A magyarok ismétlik a múltat; A budapesti utcákon újra barikádokat emelnek; A rendőrség gumilövedékekkel fogadta a tüntetőket – ilyen címeket adtak egyes moszkvai lapok.
origo.hu
Köcsögök, elküldtem őket a k.rva anyjukba, Dunába lökném az összeset - ez Magyar Péter véleménye a sajtóról
