Benedek pápa Sólyom László magyar elnökhöz küldött üzenetében üdvözölte Magyarország „bátor népét”, és kifejtette: a szovjet uralom elleni felkelés ötvenedik évfordulóján Európának ideje elgondolkodnia saját szellemi értékein. Ünnepi üzenetet küldött többek között a dalai láma, a francia köztársasági elnök, a brit, a holland, a belga és a szlovák miniszterelnök.
Magyar belügynek nevezte a jelenlegi belpolitikai konfliktust a szlovák államfő, s kijelentette, Magyarországnak és egész Európának annál jobb, minél hamarabb megoldja az ország a válságot. Gasparovic „kissé furcsa” légkört tapasztalt Budapesten: „Némileg furcsa volt, hogy mi ott voltunk a téren, a katonák tisztelegtek, mi pedig megkoszorúztuk az emlékművet. De most nem úgy volt, ahogy lenni szokott, amikor spontán nézők velünk együtt akarnak megemlékezni a forradalom hőseiről.”
Ismét kiemelt helyet kaptak a nemzetközi hírügynökségek hírei között a Budapest utcáin történt harcok. A BBC vezető hírként számolt be a tüntetésről és a rendőri bevetésről. Könnygázt vetettek be a tüntetők ellen címmel szintén vezető hírként tudósított a CNN az eseményekről, s beszámolt többek között arról, hogy a tüntetők elfoglaltak egy, a megemlékezésekre kiállított tankot. Az amerikai hírportál közli: „Már Gyurcsány kiszivárgott beszéde előtt is kifogásolták a jobboldalon, hogy a szocialisták, a kommunisták utódai vezénylik le az ünnepi szertartást…”
Az angolszász sajtóval szemben a német és francia, de főleg a holland nyelvű sajtó nyíltan a jelenlegi koalíció „értelmezése” szerint igyekszik beállítani az 1956-os kommunista és szovjet megszállás elleni népfelkelést. A vezető holland lapban, az NRC Handelsbladban A kommunizmus elleni 1956-os magyar forradalom antiszemita is volt címmel az újság azt állítja, hogy „1956 antiszemitizmusa a holokauszt záróakkordja” volt. Ennek a tételnek az alátámasztására a debreceni Schwarcz Sándort idézi, aki szerint a magyar forradalom „nem volt tiszta”, mert – szerinte – kizárták belőle a zsidókat. A hajdúnánási Krausz Margit szerint pedig sokan hagyták el az országot, mert nem akarták újra végigélni a II. világháború borzalmait. A svájci Tagesanzeiger című napilapnak nyilatkozó balliberális Dalos György író szerint viszont a forradalom tizenegy napja idején „csodálatosképpen” nem került sor antiszemita „dühkitörésekre”. Megemlíti a kivégzett, zsidó származású Gimes Miklóst, akinek a családja sok ezrekkel együtt Svájcban keresett menedéket. A Svájcban menedéket keresettek ’56-os megemlékezéséről ír Reméljük, hogy életüket nem vesztették el hiába alcímmel a vezető svájci lap, a Neue Zürcher Zeitung. A megemlékezésre vezető svájci politikusok is elmentek, illetve beszédet mondtak.
Ha az évforduló alkalmával írt „legrosszabb indulatú cikkek” versenyét hirdetnék meg, a belga Libre belgique-ben Christine Dupré írása komoly eséllyel indulhatna az első helyek egyikéért. Az újságírónő egy magyar keresztnévtárban fellelhetetlen nevű hölggyel, egy bizonyos Giselával találkozik, aki „nyugodtan osztogat szélsőjobboldali újságokat”, és mindenkit arra szólít fel, hogy a Parlament előtt tüntessen „a hazug kozmopoliták (értsd: a zsidók) ellen”. Dupré megszólaltatja Pierre Kendét (Kende Pétert), aki elmondja, Orbán Viktor ismét meg akarja osztani a magyarokat, és hozzáteszi, hogy hazudik, aki azt állítja, ’56 csak a jobboldalé volt, mert „különösen az idealista ifjúkommunisták köreiben” volt tapasztalható az „elképesztő intellektuális forrongás”.
A tönkremenés szélén álló francia balliberális Libération igen terjedelmes interjút készített Pierre Kendével, amelyben a történész elmondja, hogy míg Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök kormánya néhány évvel ezelőtt Kosáry Domokos, az MTA volt elnökének irányításával az évfordulót előkészítő bizottságot hozott létre, addig a két választási veresége ellenére a színről le nem lépő Orbán Viktor mindenáron revánsot akar venni, és destabilizálja az országban a politikai helyzetet. A „félhivatalos” bécsi Wiener Zeitung ugyancsak terjedelmes interjújának alanyát Paul Lendvai újságíróban találta meg, aki azt nyilatkozta, hogy „kegyeletsértés” 1956 és a jelen között párhuzamot vonni. Az MTV székházát megtámadók „a nyilaskeresztesek által használt zászlókat vittek”. Az újságíró azon „kemény kérdésére”, hogy netán Orbán Viktor húzódik-e az utóbbi hetek erőszakos cselekményei mögött, Lendvai „árnyaltan” válaszol, hogy személy szerint, közvetlenül azért nem Orbán áll e tettek mögött.
origo.hu
Köszönetet mond a 20 éves Lidl Magyarország
