Napi sajtószemle

AFP
A francia hírügynökség budapesti irodája húszezer tüntetőt számolt meg a vasárnap este a Kossuth-téren, akik Gyurcsány Ferenc lemondását követelték. A nyugalomban lezajlott tüntetést Orbán Viktor hívta össze. A pártvezető a naponta demonstráló tömeggel kívánja elérni a miniszterelnök lemondását. „Vasárnap a tüntetők száma a fele volt a péntekinek.” Orbán arra szólította fel híveit, hogy október 23-ig, az ’56-os forradalom 50. évfordulójáig mindennap tüntessenek. Szombaton 15 ezren gyűltek össze.


Neüe Zürcher Zeitung
A vezető svájci lap szerint szombaton tízezer tüntető volt a Parlament előtt, vasárnap pedig „több ezer”, hogy meghallgassa Navracsics Tibort, a Fidesz frakcióvezetőjét. A Prágából jelentő újságíró szerint viszont pénteken százezren gyűltek össze. A protestmozgalom átütő ereje hosszú távon gyengül majd – írja a lap. Orbán Viktor ugyanakkor látja a helyzet ellentmondásosságát, és a HVG hetilapnak adott interjújában elismerte, hogy Magyarország valóban fiskálisan szorult helyzetben van, és megszorító intézkedésekre van szüksége, ami „feltűnő fordulat”, ugyanis nemrégiben Orbán még azt állította, Gyurcsány takarékossági és reformkurzusa az országra nézve pusztulást jelent.


le nouvel Observateur
A francia hetilap internetes oldala az amerikai Associated Press hírügynökségre hivatkozva ismerteti azt, hogy miközben a tüntetések folytatódnak Budapesten, most egy miniszter, Lamperth Mónika beszéde szivárgott ki. Ebből a hatalmon lévő pártok helyi képviselői irányában mutatott favoritizmus tűnik ki. Az AP az MTI-re hivatkozva közli, hogy vasárnap a Kossuth téren húszezren gyűltek össze.


The New York Times
A vezető amerikai lap párhuzamot von azzal, hogy miként hagyta cserben Washington az 1956-os forradalmat és az 1991-es öböl-háború idején Irakban az ottani diktatúra ellen szintén segítséggel hitegetett lázadókat. Magyarországnak 43 évet kellett várnia, hogy szabad legyen, miközben több ezren meghaltak.


International Herald Tribune
Hasonlóan ír a washingtoni cserbenhagyásról Charles Gati egyetemi tanár a globális amerikai lapban, hozzátéve, hogy Amerika 1952 óta hangoztatta „Kelet-Európa felszabadítását”, de semmit nem tett akkor, amikor a forradalom kitört.