„Kijárási tilalom” a Balaton-partra

Az érintettek között megkötött háromoldalú szerződések, az ide vonatkozó törvények és rendeletek ellenére egy vállalkozó telkeket akar magának kialakítani a balatonboglári Sziget közstrandon – állítja Károlyi József, aki a terület szomszédságában van üdülőtelke. A vállalkozó ugyan cégén keresztül a helyi önkormányzattal együtt osztatlan közös tulajdonban birtokolja a szóban forgó területet, de Károlyi József szerint a közstrandból nem hasíthatna ki magának telkeket. A vállalkozó ennek ellenére többször megpróbálkozott ezzel, legutóbb visszaépítette a korábban lebontásra ítélt kerítést. Tette ezt úgy, hogy azokat a telektulajdonosokat, akiknek a kertje lefut a partra, elzárta a Balatontól.

Az egykori balatonboglári SZOT-üdülőt 1997-ben a Napsugár Visza Kft. kifejezetten „mesés” áron vette meg. A Somogyi Hírlapban három évvel később Sós Zoltán, a település akkori polgármestere ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a Hunguest négyzetméterenként kétezer forintért adta el a területet. Károlyi József, az ügy egyik érintettje 1998. szeptember 30-án vásárolt tulajdonrészt ebből az egykori SZOT-üdülőből a Napsugár Visza Kft.-től. – Amikor nyolc évvel ezelőtt tulajdonrészt vásároltam az ingatlanban, nagyon boldog voltam. A festői környezet és a Balaton közelsége lenyűgözött. Abban bíztam, hogy hamarosan egyezség születhet az ingatlan felosztásáról, s megkezdhetem az építkezést a saját telkemen – emlékezett vissza Károlyi József.
A balatonboglári önkormányzat 1999-ben rendeletet alkotott a Sziget strand és környéke rendezési tervéről, helyi építési szabályzatáról. – A volt kemping területe (ez alatt a Napsugár Visza Kft. által megvett ingatlan értendő) döntően egyedi telkes üdülőterületi hasznosításúvá válik. (…) A terület egy része közlekedési és közműterület céljára, másik része a szabad strand céljára biztosítandó és átadandó. A szabad strand területe – amely településrendezési szempontból a „különleges” területfelhasználási kategóriába sorolható – a volt kemping nyugati és északi részének átminősítésével területileg növekszik – áll a rendeletben, amely azt jelenti, hogy a cég tulajdonát képező ingatlanból 2417 négyzetméter olvadt be a strand területébe, amelynek szélessége így 30 méterre növekedett.
Károlyi József elmondása szerint erről azonban egy időre mind az önkormányzat, mind Valent György, a Napsugár Visza Kft. ügyvezetője elfelejtkezett, ugyanis a rendeletet évekig nem követte szerződés. Sőt a vállalkozó olyan telekkialakítási kérelmet adott be, amely semmibe vette az önkormányzat rendezési tervében foglaltakat, és amiben telkeket akart kialakítani magának az osztatlan közös tulajdonú közstrandból. – Valent György később még több olyan telekkialakítási kérelmet adott be, amelyen a meglevő telkek mellé újabbakat „kért” a strand területéből, de ezeket a kísérleteket a hatóságok sorra elutasították – fogalmazott Károlyi József.
Végül Kovács Miklós, Balatonboglár polgármestere, aki 2002-ben került a város élére, 2003 februárjában adta be a végleges területkialakítási kérelmet, amelyet a siófoki önkormányzat el is fogadott. – Már több mint négy éve vártunk arra, hogy megtörténjen a terület felosztása, s hogy megkezdhessük az építkezést. Ehhez azonban az is kellett, hogy a területfelosztási engedélyre alapozva az érintettek szerződést is kössenek a telekhatár-rendezésről és a közös tulajdon megszüntetéséről – közölte Károlyi József.
A szerződést az önkormányzat, a Napsugár Visza Kft. és a telektulajdonosok 2003. április 23-án írták alá, majd 2004. január 20-án kiegészítették. – A szerződésben pontosan körülhatároltuk és lefektettük a telkek és a közstrand nagyságát és határait. Az önkormányzat és a kft. megegyezett, hogy a közstrand területét közösen birtokolják. A társaság tudomásul vette, hogy a város csak akkor tudja kisajátítani a kft. 2417 négyzetméteres tulajdonrészét, ha a Balaton-törvény értelmében az állam biztosítja az anyagi keretet. A cég ígéretet tett arra, hogy a közös tulajdon megszüntetését mindaddig nem kéri, amíg a finanszírozási feltételek nem állnak az önkormányzat rendelkezésére. Azt is kikötötték, hogy a közstrand területén húzódó régi kerítést 30 napon belül elbontják – ecsetelte a dokumentum részleteit Károlyi József.
Az érintettek úgy érezték, hogy az évek óta húzódó ügy végre nyugvópontra jutott. Károlyi József és a többi telektulajdonos is megkezdhette az építkezést. – A rémálomba illő történet azonban nem ért véget. Májusban ugyanis Valent György a kertünk végében lekerítette azokat a területeket, amelyeket a közstrand területéből a maga számára telkekként kívánt kialakítani. Miután a lépés ellenkezik a 2003-ban megkötött háromoldalú szerződéssel, a Balaton-törvénynyel és Kolber István egykori regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter vonatkozó rendeletével, a szomszéddal lebontottuk a kerítést. Furcsa, hogy a háromoldalú megállapodás után a polgármester szó nélkül hagyta, hogy Valent György a közstrandból területet kíván elkeríteni magának – közölte Károlyi József.
A telektulajdonosok azt hitték, hogy ezt követően már minden rendben lesz, ehelyett Valent György feljelentette őket birtokháborításért, ráadásul a rendőrségen kívül a jegyző is beidézte őket, aki korábban a vállalkozót szólította fel az általa kiépített kerítés elbontására. Közben a vállalkozó újabb kerítést épített ki, ezúttal már a telektulajdonosok kert végi kapuja elé. – A rendőrség ujjlenyomatot vett tőlem, lefotóztak, mint egy bűnözőt, pedig csak annyi a „bűnünk”, hogy lebontottuk a jogtalanul visszaépített kerítést, amelynek megszüntetéséről már a háromoldalú szerződésben is egyezség született. Orvosként nem szoktam ehhez hozzá, munkám során az engem ismerő emberek tisztelete övez. Semmi közöm ahhoz, hogy az önkormányzat hogyan egyezik meg a közös tulajdonban levő területrész kisajátításáról, most mégis rajtunk csattan az ostor – jelentette ki Szoboszlai Árpád telektulajdonos.
Az orvoshoz hasonlóan Károlyi Józsefet is rendőrség elé citálták az ügyben.
A lengyeltóti önkormányzat mint a birtokháborítási eljárásban kijelölt eljáró hatóság közben 2006. szeptember 25-én elutasította Valent György kérelmét, és megállapította, hogy a kerítésszakasz visszaépítésével a vállalkozó megsértette a kialakult birtokállapotot. A határozat nem jogerős, mert az ellen a Napsugár Visza Kft. kereseti kérelmet nyújtott be. – A Napsugár Visza Kft. október 16-án fordult a Fonyódi Városi Bírósághoz, hogy az változtassa meg az eljáró hatóság határozatát, és adjon helyt a birtokvédelmi kérelemnek – közölte Varga Rita, a Somogy Megyei Bíróság szóvivője.
Megkerestük Illyés Erzsébetet, Balatonboglár jegyzőjét is, aki elmondta: a birtokháborítási eljárás végéig nem kíván nyilatkozni az ügyben. Valent György szerint a történet nem közügy, csak a két telektulajdonost érinti. – A két telektulajdonos kertje végén húzódó tízméteres sáv az enyém. Osztatlan közös tulajdonban vagyok a várossal, de van köztünk egy használati megállapodás, amely szerint a szóban forgó 2417 négyzetméteres rész az én használatomban van. A területre senki nem teheti be a lábát, az magánstrand. A telektulajdonosok olyan kerítést bontottak le, amihez semmi joguk nem volt; az ügyet a rendőrségre adtam – közölte a vállalkozó.
Károlyi József ezzel kapcsolatban anynyit mondott, hogy a Valent György által hivatkozott használati megállapodást Balatonboglár képviselő-testülete 2004. július 13-án visszavonta.