Budapesten másfél évtizede megcsontosodott politikai általánosságok szűnhetnek meg, ha a soron következő voksolásokon – különösen a gyurcsányi megszorításoknak és a Demszky-csomagnak köszönhetően – folytatódik az a tendencia, amely értelmetlenné teszi a korábban sokak által tételként hirdetett budai és pesti, villanegyed és panelrengeteg, gazdag kerület és szegény kerület ellentétpárokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Budapesti mozaik című, 2006. decemberi kiadványában, egy évvel ezelőtti adatok alapján, kerületi lebontásban összegezte az adófizetők munkavállalási korú népességhez viszonyított arányát. A kiadvány megerősíti, hogy az önkormányzatok gazdálkodásában nagy szerepet játszó személyi jövedelemadó (szja-) befizetések tekintetében a főváros országosan kiemelt szerepet játszik: az APEH adatai szerint ugyanis 2005-ben itt 745 ezer adózó 411 milliárd forintot meghaladó összeget adózott, ami az országos érték 32 százaléka. A fenti szempontok szerint számított arány a főváros kerületei közül a XII. és a II. kerületben 75 százalékot meghaladó mértékű, de jóval átlag feletti a III., a XI., a XIV. és a XVI. kerületben is, míg a mutató legalacsonyabb értékét a VII. és a VIII. kerületben mérték. Utóbbi két városrészben az szja-t fizetők aránya kevesebb mint 60 százalék. A jövedelemvizsgálat hasonló megoszlást mutatott, és a másfél millió forintot meghaladó éves jövedelemmel rendelkezők aránya az I., a II. és a XII. kerületben volt a legnagyobb, 46-47 százalék, az ennél kevesebbet keresők több mint 60 százalékos arányát a már említett VII. és VIII. kerület mellett (a két belső városrészben élnek legnagyobb számban a legalacsonyabb, évente 600 ezer forint alatt keresők) többségében a dél-pesti kerületekben mérték. Utóbbiak közül a XX. és a XXIII. kerületben kiemelkedő az alacsony jövedelműek száma.
Ha mindezen adatokat összevetjük a 2006. október elsejei önkormányzati választás adataival, első látására igazolva láthatnánk a régi állításokat, hiszen túlnyomórészt Budán a Fidesz és szövetségesei, Pesten pedig a baloldali pártok győzedelmeskedtek mind a polgármesteri tisztségeket, mind a képviselő-testületi többségeket tekintve. Ugyanakkor a fővárosban a Duna mindkét oldalán találunk áttörést mutató eredményeket, elsősorban a jobboldal javára. Míg a budai részen a fideszesek az I. kerületben Nagy Gábor Tamás, a II. kerületben Láng Zsolt és a XII. kerületben Pokorni Zoltán polgármester vezetésével „őrzik a hagyományokat”, addig a III. kerületben – a Szövetség jelenlegi fővárosi frakcióvezetője, Tarlós István által tizenhat évig őrzött helyen – az ugyancsak fideszes Bús Balázs polgármester jobboldali többséget tudhat maga mögött, pedig az ország legnagyobb lakótelepét is magában foglaló városrészben ilyen még sosem volt. A XI. kerületben ugyan az MSZP-s Molnár Gyula megtartotta polgármesteri tisztségét, ám patthelyzet alakult ki, és a baloldal csak az MDF-fel szövetkezve szerezhetett többséget. Pesten a legmagasabb jövedelemmel rendelkező V. kerületben Rogán Antal polgármester és többsége is revánsot vett a jobboldal 2002-es vereségéért, azonban a hasonló szinten álló XIV. kerületben az MSZP–SZDSZ közös jelöltje, Weinek Leonárd sikerével ismét baloldali vezetésűvé tette a négy évig a fideszes Rátonyi Gábor irányította kerületet úgy, hogy a testületi arányok változatlanok maradtak.
Eltűnőben van a panellegenda, ugyanis a korábbi választási szereplésekhez képest a Fidesz jelentősen javítani tudott szavazatarányán a már említett XXI. kerületben, de a hagyományosan baloldaliként elkönyvelt, nagy lakótelepekkel rendelkező XV. és XVIII. kerületben is.
origo.hu
Orbán Viktor: Fontos hét áll előttünk
