Napi sajtószemle

NZZ Online
A kommunista titkosszolgálatok töretlen hatalma főcímmel és Az eltűnt akták a politikusok elleni nyomás eszköze alcímmel jelentetett meg igen terjedelmes cikket a vezető svájci lap, amely a bevezetőjében felhívja a figyelmet arra: a titkosszolgálatok egyetlen munkatársát sem ítélték el, és az akták nagyobb része eltűnt. „Tulajdonképpen minden rendben van. Demeter Ervin, a budapesti Országgyűlés ellenzéki fideszes képviselője, az Orbán-kormány idején a titkosszolgálatok felelőse nem ütközik meg azon, hogy öt olyan titkosszolgálat van még, amelynek gyökerei a kommunista időre nyúlnak vissza”, és hogy e szolgálatoknál a beosztottak 30, a magasabb tisztséget viselő kádereknek pedig a 70 százaléka már a kommunista időkben is aktív volt. Az sem bántja Demetert, hogy a titkosszolgálatok a korábbiakhoz hasonlóan saját maguk ellenőrzik az aktáikat. Kijelentette, hogy a titkosszolgálatok ma már parlamenti ellenőrzés alatt állnak. Jámborul panaszolja, hogy a titkosszolgálatokat a szocialista kormány az őszi zavargások idején nem megfelelően használta fel. A Fidesznek nincsenek törvényhozói tervei a témát illetően, és e párt kormányzati pozícióban semmit sem tett a titkosszolgálatok feloszlatásáért, és vajmi keveset a titkosszolgálati akták feldolgozása érdekében. Hogy van az, hogy az a párt, amely magát kommunistaellenes védőbástyának tekinti, állandóan „új Magyarországot” akar, és folyamatosan a régi káderek hatalmára panaszkodik, rendben találja, hogy a mai Magyarország az öt exkommunista titkosszolgálat anakronisztikus, irracionális és káros ballasztjával viaskodik? Ulrich Schmid, a cikk írója idézi Ungváry Krisztián történészt, aki szerint a posztkommunista Magyarország teljes politikai elitjét titkosszolgálati munkatársak, azok segítői és szimpatizánsai zsarolják. E titkosszolgálatok az 1989– 90-es fordulat idején sikeresen megvédték magukat a feloszlatástól, és számtalan aktát semmisítettek meg vagy tulajdonítottak el. Ezzel olyan helyzetbe jutottak, hogy minden pártra nyomást gyakorolhattak. Schmid arra hívja fel a figyelmet, hogy a Stasi berlini székházával ellentétben a magyar Belügyminisztériumét nem ostromolták meg, ami jelentős aktalopást tett lehetővé. Az akkori dossziék mintegy 70 százaléka elveszett, de Ungváry szerint ezen aktákat „biztonságos” helyekre vitték, hogy szükség szerint később elővegyék azokat. Schmid úgy véli, az, hogy a jelenlegi aktákhoz nem lehet hozzáférni, elsősorban a szocialisták számlájára írható. A kommunisták utódjaként mindent megtettek a kommunista bűnök tisztázásának megakadályozásáért. A cikkíró szerint azonban a kaposvári polgármester személyében a Fidesznek is megvan a maga fekete báránya, valamint emlékeztetett a Defend Kft. tulajdonosára, megemlítette Medgyessy Péter titkosszolgálati múltját, valamint Szabó István filmrendező ügyét is.