Petrétei nem akar külső megfigyelőket hívni

Azt, hogy a március 15-i ünnepre külföldi megfigyelők érkezzenek, sem megtiltani nem tudom, de nem is kívánom ide hívni őket – nyilatkozta lapunknak Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter. Az úgynevezett gyermekpornóüggyel kapcsolatban azt mondta, „az esetlegesen megjelenő változtatási igények módosító indítványokkal kezelhetők”.

Franco Frattini uniós igazságügyi biztos február 21-én miről tárgyal majd önnel Budapesten?
– Elsősorban a schengeni technikai részletekről. Magyar részről ugyanakkor fontosnak tartjuk azt, hogy Kisinyovban magyar kezdeményezésre közös vízumkiadási helyet szeretnénk megvalósítani. A megbeszéléseken szerepelnek még a horvát vízum fontosabb kérdései is.
– A Gönczöl-jelentés is szóba kerül?
– Ha szóbeli tájékoztatást igényel, akkor természetesen úgy is tájékoztatom, de az interneten elérhető ez a jelentés. Ez rendelkezésére áll.
– Miniszter úr, látta már azokat a videofelvételeket, amelyeken rendőrök földön fekvő embereket rugdosnak és azokat, akiknek október 23-án kilőtték a szemét?
– Kettéválasztanám ezeket a kérdéseket. Voltak természetesen rendőri túlkapások. Ezekkel kapcsolatban folyamatban vannak az eljárások, mint ahogyan erről a sajtó is beszámolt. Fontosnak tartom, hogy ezekben az ügyekben a vizsgálatok lezáruljanak, és ha szükséges, akkor a megfelelő következtetéseket is levonják.
– A jobb- és baloldali szavazók adóforintjából fenntartott rendőrség feladata az állampolgárok szolgálata és védelme. Tudomásom szerint nincsenek meg azok, akik szemeket lőttek ki. Nem kellene az elkövetők azonosítására díjat kitűzni?
– Nézze, október 23-ával kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a rendőrség részéről csapaterő alkalmazása történt, tehát oszlatni kellett, mert olyan jellegű erőszakos cselekményekre került sor, amelyek más megoldást nem tettek lehetővé. Egyébként a rendőrség az alkotmányos rendet védi. Ez az elsőrendű feladata. Ugyanakkor látható, hogy nagyon sokan nem voltak tisztában azzal, hogy mi a teendő tömegoszlatáskor. Azt a jogszabály kifejezetten rögzíti is, hogy a rendőrség ilyen esetben egyéni felelősséget nem vizsgál. Nagyon sokan, akik úgy gondolták, hogy nem vesznek részt erőszakos cselekményben, csak a járdáról figyelik azokat, akik dobálják a rendőröket, azok vétlen kívülállók, így velük szemben intézkedés alkalmazására nem kerülhet sor. Abból adódtak ezek a problémák, hogy a pusztán szemlélődők nem tudták, hogy nekik is el kell hagyniuk a helyszínt, az erre vonatkozó felszólítást pedig nem vették kellően komolyan.
– A kormány javaslata szerint a 14. életévüket betöltött gyermekekről magánhasználatra készült pornográf felvételek készítése és birtoklása nem lenne bűncselekmény, ha az a felvételen szereplő beleegyezésével történik. Milyen szándék húzódik meg a javaslat mögött?
– Ez a büntető törvénykönyv tényállás-módosításával összefüggő kérdés. Erről jelenleg zajlik a parlamentben az általános vita, de az esetlegesen megjelenő változtatási igények módosító indítványokkal kezelhetők.
– A jobboldali közvéleményben elterjedt nézet szerint elsősorban az SZDSZ áll filozófiailag amögött, hogy a bűnözők életét megkönnyítsék, ne pedig a polgárokat védjék a bűncselekményektől. E kormányjavaslat mögött melyik párthoz tartozók állnak? Vagy közös megegyezés alapján nyújtották be?
– A büntető törvénykönyv módosítására tett javaslat a tárcánál készült. A tárcán belül megnézték azokat a szempontokat, amelyek egyrészt a közösségi jogból adódóan jogharmonizáció tekintetében elvégzendő feladatokat jelentenek és megfogalmazták a törvénytervezetet. A bizottsági tárgyalás során minden párt rendelkezésére áll a véleménynyilvánítási és az alakítási lehetőség. Magam nem vettem részt ezen a vitán, de azt hallottam, hogy valóban enyhének tartották a tervezet egyes elképzeléseit.
– A napokban a Jobbik vezetőit likvidálással fenyegették meg. Kapnak védelmet?
– Magyarországon sajnos olyan helyzet alakult ki, hogy olyan szélsőséges, indulatos vélemények hangzanak el, amelyek mindegyike biztonsági kockázatot jelenthet. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy ez a fenyegetés valós-e és ténylegesen veszélyt jelent-e, a rendőrség megítélésére tartozik. Ha a rendőrség úgy találja szükségesnek, akkor nyilván el fogja rendelni az ezekkel szembeni szükséges és arányos intézkedéseket.
– Ön szerint az igazságügyi és rendészeti tárca összevonása jó ötletnek bizonyult? Amellett, hogy megszüntették a közigazgatási államtitkári posztot? Hiszen a két területnek ellentétes szándékai és érdekei lehetnek, mint most, a tüntetéseken bántalmazottak és azok bírósági eljárása estében ez kidomborodott?
– Az igazságügyi és rendészeti tárca továbbra se szól bele a bíróság munkájába, hiszen a bíróságok függetlenek. A bíróság igazgatását sem a minisztérium végzi, hanem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, amelynek egyik tagja az igazságügyi és rendészeti miniszter. Ez a szerv hozza meg a bíróság igazgatásával kapcsolatos döntéseket. Ennek a 15 fős testületnek gyakorlatilag kétharmada bíró. Az igazságügyi és rendészeti miniszter e testületnek javaslatokat terjeszt elő és egyben információkat kérhet a testülettől. E tanács tárgyalja meg azokat az indítványokat is, amelyeket a miniszter kezdeményez, de a bíróságokat érinti. Ezek kifejezetten jogalkotási kérdések, amelyek a konkrét ítélkező tevékenységre semmilyen közvetlen hatással, befolyással nem rendelkeznek.
Természetesen vannak előnyei és hátrányai, hogy az Igazságügyi Minisztériumhoz kerültek bizonyos rendészeti feladatok és létrejött az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. Azt gondolom, hogy érvek sorolhatók fel mindkét irányban. A kérdés természetesen az, hogy a minisztériumnak melyek a feladatai a rendőrségi, illetve rendészeti területek vonatkozásában. Azt gondolom, hogy amióta létrejött az új szervezet, a rendőrség esetében az Országos Rendőr-főkapitányság különálló, úgynevezett középirányító hatóságként került a minisztérium szervezetébe. Azóta a minisztérium feladata főleg az alkotmányban megfogalmazott irányítás és a stratégiai tervezés. Nyilvánvaló, hogy a szakmai kérdéseket a rendőrségre kell bízni, amelynek a vezetője az országos rendőrfőkapitány. A minisztériumnak ténylegesen felügyeleti jogokat kell gyakorolni, és olyan kérdésekben kell stratégiai terveket készítenie, döntéseket és javaslatokat kidolgoznia, mint például a határőrség és a rendőrség integrációjának kérdése.
– Ön hallott olyan esetről, hogy rendőröktől vásárolnak vissza lopott autókat?
– Nem.
– Amikor a rendőrséget a bíróság kártérítésre ítéli, mint most, a tüntetések kapcsán nem egy esetben, miért kell az ügyvédeknek inkasszózni? Nem kellene a rendőrségnek a jogkövető magatartás példamutató testületének lennie és fizetnie?
– A rendőrségnek van gazdasági vezetője. Neki kell feltenni ezt a kérdést.
– A belga rendőrség nem használ gumigolyót, lőfegyvert, kardlapot, viperát. A belga rendőrség feladata nem az – mint lapunknak a belga készenléti erők parancsnoka elmondta –, hogy „verekedni menjenek egy tüntetésre, hanem segítsenek a nyugodt, békés rend fenntartásában”. Nem megszívlelendők ezek a szavak?
– Természetesen minden megszívlelendő és mindent meg lehet fontolni. De ne feledjük, hogy a kardlapozás, illetőleg a gumilövedék alkalmazása akkor kezdődött, miután az oszlatást elrendelték, és megtörtént a rendőrség megtámadása. A rendőrség esetében én azt tartom nagyon fontosnak, hogy törvényesen járjon el. A magyar törvények jelenleg lehetővé teszik ezeknek az eszközöknek az alkalmazását, hiszen a gumilövedék, illetőleg a rendőrbot alkalmazása szerepel a kényszerítőeszközök között.
– De nem a vipera.
– Nem a vipera. Azon viszont szakvita folyik, hogy mi tekinthető annak. Ennek nem kívánok a részleteibe belemenni. Ellenben önmagában nem lehet vizsgálni csak az egyik oldalt. Az, hogy ezeket az eszközöket Belgiumban nem használják, a kérdés egyik aspektusa. Vizsgálni kell azt is, hogy a rendbontókkal szemben milyen büntetést szabnak ki, s az ilyen tetteknek milyen büntetőjogi következményei vannak. Az ön által említett idézetben az hangzott el, hogy a rendőrség „segítsen a békés rend fenntartásában”. Magyarországon 1989. október 23. után mintegy kétezer békés rendezvény zajlott le. Az 1994-ben született rendőrségi törvény tartalmának átgondolásával kapcsolatban el lehet azon gondolkodni, hogy ezeket az eszközöket a rendőrség igényli-e a rend fenntartásához. Amennyiben ezek egy részére nincs szükség, törvénymódosítást kell végezni. Vizsgálni kell azt is, hogy az egyes eszközök a rendőrök védelmét hogyan biztosítják: Olaszországban például nemrég egy rendőr elhunyt. Az események tanulságait elemezni kell, le kell vonni a megfelelő következtetéseket. Október 23-án azonban egyértelműen a rendőrségre támadtak a Fidesz-demonstrációhoz később csapódni próbáló rendbontók.
– Fekvő embereket rugdostak.
– Az ön újságja is írta, hogy hány esetben folyik eljárás.
– Szívesen látna március 15-én nemzetközi megfigyelőket Budapesten?
– Nem tudok erre mit válaszolni. Remélem, hogy nem kerül sor március 15-én rendbontásokra, és az ünnepi rendezvények békés körülmények között tudnak lezajlani. Azt, hogy külső megfigyelők érkezzenek, sem megtiltani nem tudom, de nem is kívánom ide hívni őket, mert abban bízom, hogy Magyarországnak olyan alkotmányos berendezkedése van, amelyben megtalálhatók azok az eszközök, amelyekkel a nyugalom és a közrend fenntartása biztosítható.