Már nem nagyon lehet hallani arról, hogy egy-egy brókercég bedől, és a befektetők futhatnak a befektetéseik után. A tőzsdeválságokat követő konszolidációs folyamat után részben szűkült és átláthatóvá vált a magyar befektetési szolgáltatói piac. Hogy néz ki ma a brókercégek piaca, milyen növekedési lehetőségek vannak még?
– A 2001-es nagy tőzsdei viszszaeséstől számíthatjuk a befektetési szolgáltatási piac átalakulását: innentől kezdett kialakulni a tőzsde és a tőkepiac stabil közvetítő rendszere. A hazai bankszektor átalakulásához is igazodva alakult át a befektetési szolgáltatók piaca. Mára döntő súlyba kerültek a nagy nemzetközi hálózathoz tartozó befektetési bankok és brókercégek, és viszonylag kicsire szűkült a független, hazai magántulajdonban lévő brókercégek száma. Jelenleg a befektetési tanácsadói piac meglehetősen stabil, az elmúlt évek jelentős változásokat nem hoztak. A MiFID (európai uniós tőkepiaci direktíva) 2007. végi, illetve 2008. elejei bevezetése kihívást jelent a tőkepiacnak, így a brókercégeket is átalakulásra készteti. Az új szabályozás feltehetőleg azt fogja eredményezni, hogy néhány kisebb cégnek ki kell szállnia a piacról, mert a MiFID-ben megfogalmazott új követelményeknek megfelelés túlzottan nagy terheket fog nekik jelenteni.
– A keresleti oldalról, azaz a befektetői oldaltól mit várnak a brókercégek, miként fog alakulni a lakossági befektetői kedv?
– Tőzsdei vezérigazgatói munkám során az egyik legfontosabb feladatomnak tekintettem a befektetési kedv élénkítését és a befektetési kultúra, az öngondoskodás fejlesztését. Ma a statisztikák szerint a magyar lakosság nagyon alacsony értékpapír-, részvénykitettséggel rendelkezik, sőt az intézményi befektetők portfóliójában is meglehetősen alacsony súllyal szerepelnek a hazai részvények. A befektetési alapok és a pénztárak tulajdonában sincs túl sok magyar értékpapír, de várhatóan jelentős átrendeződés fog az elkövetkező években bekövetkezni. Részben azért, mert már a folyamatban lévő jogszabályi változások is ebbe az irányba hatnak, másrészt a lakosság körében is egyre népszerűbbé válhat a részvényekben történő megtakarítás. A hazai kamatszint várható csökkenése is a nagyobb kockázattal, ugyanakkor nagyobb hozammal kecsegtető befektetési lehetőségek előtérbe kerülését okozhatja, és ezáltal a megtakarítások egy része át fog áramlani a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli részvénypiacokra.
– Ön szerint a MiFID megjelenésével lehetőség nyílhat arra, hogy alternatív piacok jöhessenek létre – akár a BÉT mellett párhuzamosan is kialakulva?
– Az uniós szabályozás valóban megteremti az alternatív parkettek létrehozásának lehetőségét, így a hivatalos szabályozó tőzsdék mellett megjelenhetnek más típusú piacok is, de szerintem rövid távon Magyarországon nem valószínű, hogy alternatív piac létrejön. A verseny erősödni fog, és ez kedvező lesz a piac szereplőinek. A befektetési szolgáltatók nagyon bíznak abban, hogy a fokozott verseny nem a likviditás szétaprózódásához fog vezetni, hanem egy nagyobb és koncentráltabb likviditás kialakulásához, azaz a forgalom növekedését és a kereskedés egy pontra koncentrálódását várjuk a szabályozástól.
– Épp az egyik vezető jelenleg a magyar tőkepiacon a KBC Securities Magyarország, amely az Equitas Bróker online kereskedőcég megvásárlásával a kisbefektetőknek kínál külföldi tőkepiacokon jegyzett termékeket. Milyen lehetőségeket látnak az Equitasban, mit kínál majd a befektetőknek a KBC Equitas?
– A KBC Securities Magyarország eddig a nagyvállalati szektorra fókuszált. Az Equitas Bróker megvásárlásával a lakossági piac felé kívánunk nyitni. Örömmel jegyzem meg, hogy a jelentős piaci értéket képviselő Equitas Bróker megvásárlásával és a KBC Equitas létrehozásával olyan üzlet köttetett, amellyel mindenki jól járt. Az Equitas egy jelentős méretű belföldi (a K&H Bank fiókjai révén) és egy kiterjedt külföldi hálózattal is rendelkező befektetési szolgáltató részévé vált. Az ügyfelek számára stabil, megbízható nemzetközi háttér keletkezett, tehát egy viszonylag kicsi, független magyar cég helyett egy nagy nemzetközi csoporthoz tartozó társasággal dolgozhatnak a jövőben. A januári tranzakcióból az Equitas ügyfelei semmit sem fognak érezni, csak azt tapasztalják majd, hogy változatlan megbízási díjakért több szolgáltatást és szélesebb termékpalettát kapnak majd. Jelenleg azon dolgozunk, hogy nagyobb legyen a kínálható termékpaletta, hiszen anyavállalatunk közvetve a belga KBC Securities kelet-közép-európai térség legtöbb országában jelen van, így ez számos, még kiaknázatlan lehetőséget kínál. Ez azt jelenti, hogy a KBC Equitas partnereinek kinyitjuk a határokat, és a legnagyobb európai tőkepiacok mellett az amerikai és a kisebb kelet-európai tőzsdéken jegyzett részvényekre is kereskedési lehetőséget fogunk kínálni.
– Ez azt jelenti, hogy a KBC-Equitas lát fantáziát a kelet-európai piacokban, így a magyarban is?
– A KBC Securities regionális szakértő, komoly regionális pozíciókkal. Határozottan állíthatom, a térség egyik leglikvidebb piaca a miénk, persze ott van a sorban Varsó és Prága is. A kelet-európai tőzsdéken jegyzett részvényekben van még sztori, a román és bolgár piac is nagyon izgalmas lehet, Varsó azért érdekes, mert kínálata folyamatosan bővül. A román piacon még jó néhány privatizáció és tranzakció várható, és azt tapasztalom, hogy a magyar lakossági befektetők is egyre inkább érdeklődnek ezen országok piacai és a befektetési lehetőségek iránt. Ahogy megyünk Európában keletebbre, ugyanúgy ismétlődnek majd a gazdasági történetek, mint ahogy anno Magyarországon történtek.
– Ön szerint miért nem érkezik jelentősebb mértékű cég a BÉT-re? Nem jó a magyar piac, túl drága?
– A BÉT jó, és szerintem az árai sem magasabbak, mint a hasonló piacokéi. Az, hogy a BÉT-en mekkora a részvénykínálat, azt gondolom, alapvetően azon múlik, hogy mekkora a cégek hajlandósága a nyilvános piacon való megjelenésre. Az, hogy a cégek miért nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy megjelenjenek a BÉT-en, egyrészt betudható annak, hogy az egész magyar gazdaság a rendszerváltás óta és a korábbi időkben is a cégek bankfinanszírozásból él, és nem a tőkepiacból. Másrészt ugyan a privatizáció bizonyos szempontból nagyon jót tett a tőzsdének – hiszen kiváló cégek kerültek a privatizációs ajánlatból a tőzsdére –, de ugyanilyen megfontolásból sokkal nagyobb számban vitt el cégeket, amelyek megjelenhettek volna a tőkepiacon. Azért, mert egyből stratégiai befektetőnek történő értékesítés zajlott, az értékes, jó vállalatok nagy része nagy nemzetközi társaságok tulajdonába került, akik a helyi piacokat nemigen használták. Ami kedvező elmozdulás lehet, amikor egy nemzetközi csoport az üzleti tevékenységéhez kapcsolódó jelenlétre alapozva megvalósítja a másodlagos tőzsdei listázásokat is. Sokat segítene az is, hogy ha a kormányzatok korábbi ígéretei szerint cselekednének, és a még privatizálandó cégeket a tőzsdén keresztül magánosítanák, ezzel is segítve a tőkepiac kínálatának bővülését.
origo.hu
50 valótlanság kevesebb mint 20 percben - Apáti Bence értékeli Magyar Péter évét
