Napi sajtószemle

Deutschland Radio
A német közszolgálati adó „a magyar nyomorról és a növekedő szegénységről” készített tudósítást A gulyáskommunizmustól az ingyenkonyháig címmel. A tudósító, Norbert Weber a bevezetőben elmondja, hogy „a szocialista tábor legvidámabb barakkját” egykor a keleti tömbben irigyelték, mert a gulyáskommunizmus viszonylagos szabadságjogot és szerény jólétet tett lehetővé. Így azután a kapitalizmusba és a demokráciába való átmenet éppen Magyarországon tűnt problémamentesnek. Csakhogy ma, 18 évvel a kommunizmus vége és két évvel az unós csatlakozás után egészen más kép alakul ki: „depresszió és növekvő düh, ami az emberek ezreit kergette az utcára a magyar népfelkelés 50. évfordulója alkalmából”. Ugyanis a csillogó-villogó vásárlóközpontok mögött keserű szegénység uralkodik. Milliók már a legszükségesebbeket sem engedhetik meg magukat, mint a kielégítő táplálkozás és a fűtött lakás. Ugyanis nemcsak számtalan magánháztartás ment csődbe, hanem az államot és a szociális rendszert is csőd fenyegeti, és egyre kevésbé tud segíteni.


FT.com
Angela Merkel német kancellárnak, az unió soros elnökének azzal kell szembenéznie, hogy szakadás jön létre az unió keleti és nyugati tagjai között. Lengyelország, Csehország és Magyarország is – írja a londoni globális lap – azon hét új uniós tagország közé tartozik, amely nem kíván kötelező célokat elfogadni a megújuló energiaforrásokba, például a szél- és napenergiába történő befektetések terén. A szén ugyanis számos kelet-európai országban életfontosságú energiaforrás, olcsóbb az alternatív energiaforrásoknál, amelyeknek a használatát Merkel asszony elő akarja mozdítani a holnap kezdődő uniós csúcson.


The Herald Tribune
William Pfaff, a Párizsban kiadott globális lap önálló gondolkodásáról ismert történész publicistája Oroszország mély ellenségessége címen írt cikke elején idéz egy február 22-i felmérést, amely szerint Oroszországban a megkérdezettek csupán 16 százaléka szeretne hazájában nyugati típusú demokráciát. A többség olyan állami hatalmat akarna inkább, amely a nemzeti hatalom intézményeit összehangolja, és nem kívánná a végrehajtói és a törvényi hatalmi ágak szétválasztását. Putyin ezeknek az embereknek a hangján szólt. Az oroszok Amerikát fenyegető hatalomnak tekintik, és Putyin Münchenben a nemzetközi biztonsági konferencián pontosan ennek adott hangot. Félelmüknek van alapja. A NATO egyre közelebb nyomul Oroszország határaihoz a korábbi biztosítékok ellenére. Az Egyesült Államok vele barátságos kormányokat segít hatalomra jutni Grúziában, Ukrajnában, Fehéroroszországban, és amerikai támaszpontokat telepít Közép-Ázsiában.