Tavalyelőtt májusban nyilatkozott először az Európai Bíróság a magyar–olasz névvita ügyében – jelentette ki Lehóczki Balázs. Ítéletében helybenhagyta, hogy 2007. március 31-től, a mögöttünk álló hét végétől a Tokaj megnevezést csak a tokaji borvidéken előállított borokra lehet alkalmazni. Mint ismeretes, Olaszországban – de máshol is – vannak olyan szőlőfajták, amelyek nevében megtalálható a „Tocai” szó vagy annak változatai. Vagyis ezek a szőlőfajták nevükben utalnak egy védett magyar földrajzi megjelölésre. A vita arra irányult és irányul, hogy az olasz bortermelők ezt az elnevezést használhatják-e vagy sem. Magyarország és az EU kötött egy megállapodást, amelyben az unió lemondott erről a használati jogról. Tehát elismerte azt, hogy idén március vége után ezt a nevet olasz termelők nem használhatják, ezt azonban az olasz termelők kétségbe vonták. Az ügy az Európai Bíróság elé került, amely megerősítette, hogy a megállapodás alapján e határidő után valóban nem lehet feltüntetni palackokon a tokajihoz hasonló nevű szőlőfajtákat.
A francia termelők egy Tokai Pinot Gris nevű bort forgalmaztak, amellyel kapcsolatban a tilalmat a franciák nem is vitatták. Mint Lehóczki Balázs elmondta, Luxemburgban három bíróság működik. A „Tokaj-vitákhoz” hasonló ügyeket ezekből két bíróság tárgyalhatja: az Európai Bíróság és az úgynevezett elsőfokú bíróság. Az elsőfokú bíróság önálló egységként működik, noha az Európai Bíróság része. A két bíróság mindegyikébe minden tagállam küld egy-egy bírót. Így mindkét bíróságon 27 bíró dolgozik, és az ügy jellegétől függő nagyságú tanácsot alkotva döntenek. Az ügyek jogcíme szerint választják ki az illetékes bíróságot. Vannak előzetes döntéshozatali eljárások, amikor egy tagállami nemzeti bíróság – amelynek szintén kötelessége közösségi jogot alkalmazni – értelmezési nehézségbe ütközik valamelyik közösségi jogszabályt illetően, és ilyenkor kérdést tehet fel a jog értelmezésével kapcsolatban az Európai Bíróságnak. Ezután az adott ország bírósága folytatja le az eljárást, és hoz döntést már az Európai Bíróság ítéletének figyelembevételével.
Ilyen volt egyébként a 2005-ös Tocai-jogvita. A kérdéseket az olasz bíróság küldte Luxemburgba, amiket az Európai Bíróság megvizsgált. A kérdések megválaszolása után Olaszországban folytatódott az eljárás, és ennek fényében született is egy döntés. Az elsőfokú bíróság előtt tagállamok perelhetnek közösségi intézményeket, illetve magánszemélyek támadhatják meg a jogszabályt, amikor őket valamelyik közvetlenül érinti. Az elsőfokú bíróság döntése ellen mindig van fellebbezési lehetőség az Európai Bíróságnál. Ha az Európai Bíróság dönt, az elsőfokú bíróság nem mondhat ellent e döntésnek, vagyis követnie kell az Európai Bíróság gyakorlatát.
A Tokaj-vitában három ügy indult. Az egyiket – amit az olasz kormány indított az Európai Bizottság ellen – felfüggesztették addig, ameddig a két másik ügyben (ezek csak februárban érkeztek az Európai Bírósághoz) nem hoznak döntést. Olyan ügyekről van szó, amelyekben a bíróság korábban már törvényesnek mondta ki a Tocai címkét tiltó bormegállapodást. Az olaszok viszont ebbe nem nyugodnak bele, így kerül a kérdés újra a bíróság asztalára. Az olaszok formai okokkal érvelnek annak kapcsán, hogy Magyarország a csatlakozással jogrendszerét átültette egy közösségi jogrendszerbe. Véleményük szerint azzal, hogy az EU-val a belépésünk előtt kötött bormegállapodást nem építették be a magyarországi csatlakozási szerződésbe, a megállapodás a csatlakozással hatályát vesztette, a tilalom már nincs hatályban. Lehóczki Balázs elmondta még, hogy ezek inkább jogi piszkálódásoknak tekinthetők, és könnyen meglehet, hogy ezek az ügyek el sem jutnak az ítéletig.
Az uniós országok vonatkozásában Olaszországon kívül rendezettnek tűnik a helyzet, bár vannak kísérletek, például a múlt évben egy szlovén illegális névhasználatra derült fény – mondta lapunknak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke. Horváth Csaba szerint további gondok jelentkeznek az amerikaiaknál, illetve az ausztráloknál, a szerbeknél, a kínaiaknál és az ukránoknál. Többfelé előfordulnak hamisítási esetek, ám a jogi fellépés lehetősége korlátozott. Az ausztrálok egy szőlőfajtát szerettek volna mindenképpen tokaji névvel jelölni, ami ellen hazánk következetesen tiltakozott. Végül Ausztrália és az Amerikai Egyesült Államok esetében – a két állam és az EU között kötött bormegállapodásnak köszönhetően – javult a helyzet, mindkét ország elismerte a magyar névhasználati jogot.
Leginkább presztízsgondokat okoz az Ukrajnában tapasztalható tokajihamisítás, mivel a jellemzően a szomszédos országban használt félliteres palackokba még minőséginek sem nevezhető borokat töltenek, s dobják piacra tokaji néven – jelentette ki lapunknak Marczinkó Ferenc, a Tokaj-hegyaljai borvidék hegyközségi tanácsának elnöke. Hozzátette: az utóbbi időben viszont érezhetően nőtt a tokaji borok iránt az oroszok érdeklődése, ami azt is jelentheti, hogy az ukrán hamisítás visszaszorulóban van. Marczinkó Ferenc szerint mindazonáltal fontos volna, hogy az egyébként ez ügyben nemrég létrehozott kétoldalú tárgyalóbizottság mihamarabb megegyezésre jusson.
A tokaji borvidék régiójának nagyobbik része Magyarországon van, de egy 565 hektárnyi ültetvény a szomszédos Szlovákiába is átnyúlik. A szlovákok a névhasználati jogot régiós alapon kapták meg. A szomszédos ország ugyanakkor a joggal járó kötelezettségek teljesítésével mintegy hároméves csúszásban van – állítja a tokaji borvidék vezetője. Marczinkó Ferenc elmondása szerint a törvényeket és rendeleteket megalkották, ugyanakkor azok végrehajtásának ellenőrzése nem megoldott. Emellett hiányzik vagy nem szabályozták részletesen az aszú készítésének módját sem. Ez utóbbi – mivel a szlovák területen lévő borvidék nagy részén nincs szőlő, vagy az ültetvények erősen elhanyagoltak – még nem okoz gondot, viszont a jövőre nézve komoly veszélyeket jelent. Tokajban az évi 30-35 ezer tonnás éves szőlőtermésből közel kétszázezer hektoliter bor készül, ebből 8-10 ezer hektoliter az aszú, a többi pedig jellemzően szamorodni. A Tokaj-hegyaljai borászok évente átlagosan mintegy kilencvenezer hektoliternyi terméket exportálnak.
origo.hu
Hankó Balázs: A kormány mindent megtesz azért, hogy a 13. havi nyugdíj rendelkezésre álljon
