Az FVF átalakításának anomáliái

A kormány új koncepciója szerint egységesítik a fogyasztóvédelem intézményrendszerét: év végéig az eddig belügyminisztériumi hatáskörbe tartozó regionális felügyelőségek a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) közvetlen irányításába, vagyis a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) fennhatósága alá kerülnek.
A kormány elkövetkező hét évre szóló fogyasztóvédelmi koncepciójáról Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter számolt be az Országgyűlés eseti szakbizottságának múlt heti ülésén. Az elképzelések szerint két éven belül a jelenlegi 218 fős szervezeti létszámot 498 fősre tervezik emelni. Az idei költségvetés számai alapján kiderült, hogy több mint 1800, ellenőrzéssel foglalkozó szakembert tett utcára a kormány – mondta Koszorús László fideszes képviselő a távirati irodának. A képviselő szerint emiatt kétséges, hogy a jövőbeni ellenőrzések tényszerűek, szakszerűek és elég sűrűek lesznek-e.
„Célunk, hogy a feladatok mellé tegyük az infrastruktúrát, és a területi ellenőrzési kapacitást erősítsük 2009-ig. Az FVF büdzséjét is ehhez képest alakítjuk” – mondta Kathi Attila, az FVF szóvivője.
A létszámemelést már 2003-ban is meghirdették, de ez nem történt meg, sőt a területi felügyelőségeken tavaly átlagban csaknem tízszázalékos leépítés volt – mondta lapunknak Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnöke. A kereskedelemben 2005-ben ezer üzletre jutott egy ellenőr, a kapacitás gyenge. „Az emelés tehát nem újdonság, de erősen kérdéses, megvalósul-e” – közölte.
Az utóbbi években a fogyasztóvédelem területén is megnőtt a társadalmi szervezetek száma és jelentősége. A működésükre fordítható központi támogatások forrása a jogszabály szerint az év során befolyt büntetések (ezek közül is csak a fogyasztóvédelmi bírságok) harminc százaléka és a költségvetési hozzájárulás lenne. „Ez utóbbi 2005 második fél évében viszont elmaradt, amikor a kormány úgy döntött, hogy a gazdasági tárcától a terület átkerül a SZMM-hez” – mondta Baranovszky György.
Pályázatot évente kétszer ír ki a minisztérium, az elsőt legkorábban júniusban, a másodikat év végén. Emiatt viszont azok a civil szervezetek, amelyek fogyasztói irodákat működtetnek és tájékoztató kiadványokat jelentetnek meg, nem tudnak tervszerűen működni. „Csak futnak a pénzük után” – közölte az elnök, aki az új fogyasztóvédelmi koncepcióval kapcsolatban úgy látja: mivel a különböző ellenőrző hatóságok más-más minisztériumok alá tartoznak, a rendszer még mindig nem hatékony. „Túlságosan hangsúlyos a koncepcióban a kommunikáció – folytatta –, annyira, hogy az már gyanús. Mert azt viszont, hogy a minisztérium hogyan, miből finanszírozza a fogyasztókhoz szóló reklámokat, senki nem tudja.”
Baranovszky, aki egyben az alternatív vitarendező fórumként működő fővárosi Budapesti Békéltető Testület elnöke is, elmondta: a mai napig nincs aláírva a minisztériummal a békéltető testületek támogatásról szóló szerződés, holott azt jogszabály írja elő. Így most a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előlegezett meg tízmillió forintot arra, hogy egyáltalán működni tudjanak.