(Brüsszel)
Évente csaknem félmillió illegális munkavállaló lépi át az EU 27 tagállamának határait. Közülük sokan azután alámerülnek az unió óriási feketegazdaságában.
Franco Frattini bizottsági alelnök, az igazságügyért, szabadságjogokért és biztonsági kérdésekért felelő biztos szerint az unióban engedély nélkül dolgozók száma megközelíti a nyolcmilliót, s az EU bruttó nemzeti termékének 7–16 százalékát állítják elő. Az alelnök elmondta: a türelemnek vége. Európa nem nézheti passzívan, ahogyan Afrikából, a Közel-Keletről, Ázsiából és a Balkánról érkező illegálisan foglalkoztatottak rabszolga módjára végzik munkájukat, miközben leszorítják a törvényesen foglalkoztatottak bérét, és aláássák az európai gazdasági versenyképességet. A legtöbben annak biztos tudatában érkeznek az unió területére, hogy ott csaknem biztosan találnak munkát. Ami igaz is, ám a valósághoz hozzátartozik a napi 12–16 órás munkanap esetenként 30 eurós munkabérért. A munkát keresők az életüket is kockáztatják: évente három-négyezren halnak meg az embercsempészek által szervezett utakon.
A jelenlegi szabályok szerint a 27 uniós tagországból 19-ben bűnvádi eljárást indíthatnak az illegálisan beérkezőket foglalkoztatók ellen. Frattini biztos azt szeretné, hogy az unión belül jobban egységesítsék a jelenleg tág határok között változó törvényi és végrehajtási gyakorlatot.
A bizottsági törvénytervezet azonban még egyáltalán nem „tény”, vagyis nem maga a törvény, ugyanis azt jóvá kell hagyniuk az egyes tagállamok kormányainak.
Arról nem is szólva, hogy Frattini számos bizottsági kollégája is megkérdőjelezi az adandó válasz helyességét. Sokakat aggaszt az is, hogy ezzel az unió új területre merészkedne, mégpedig úgy, hogy büntetőtörvényt léptetne életbe az EU-ban, ami eddig a 27 tagállam féltve őrzött saját területe volt.
A törvényjavaslat értelmében bárkit öt évre kizárhatnak közbeszerzési eljárásból vagy támogatásból, ha rajtakapnak illegális munkaerő alkalmazásán.
Az új törvény érintené a gazdaságokat, amelyek – elsősorban a régi tagok esetében – igen jelentős uniós vagy nemzeti mezőgazdasági támogatást kapnak. A törvényszegő vállalatokat nemcsak megbüntetnék, de ki kellene fizetniük az általuk illegálisan foglalkoztatottak hazatelepítését is, a nem fizetett járulékokat és adókat. Ha pedig még olyan súlyos cselekményt is elkövetnek, mint az embercsempészés, vagy pedig visszaesőként foglalkoztatnak illegális munkásokat, az uniós államok a felelősöket börtönre is ítélhetnék. A szabadságvesztés büntetésének mértékét azonban az egyes tagországokra bíznák.
Frattini alelnök elmondta azt is, hogy a törvény az egyes országok hatóságait arra kötelezné, hogy kettőről tíz százalékra növeljék azon vállalatok számát, amelyeket minden évben megvizsgálnak, vajon foglalkoztatnak-e illegális munkavállalókat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatok több váratlan ellenőrzésre számíthatnak.
A biztos ugyanakkor felhívta a tagállamok kormányait: a jövőben a jelenleginél több ideiglenes tartózkodási engedélyt adjanak az Afrikából és Ázsiából jövő szakmunkásoknak, elsősorban az építő- és a vendéglátóiparban, valamint az idegenforgalom terén. Elmondta még, hogy a törvényes bevándorlás létfontosságú Európának az öregedő lakosság miatt.
Autóbalesetben meghalt egy német állampolgár Zalában