Értékét veszti az étkezési utalvány

A megszorítások miatti forgalomcsökkenés nem kerülte el a vendéglátás egyik kevéssé nyereséges területét, a közétkeztetést sem. A visszaesés nyolc-tíz százalékos, mert az alkalmazottak – már akik kapnak – nem az étkezdékben, hanem a hipermarketekben váltják be étkezési utalványukat. Mindez a tönk szélére sodorhatja a közétkeztetésben érdekelt vállalkozásokat, amelyek amúgy is kínlódnak a folyton szigorodó konyhatechnológiai és higiénés szabványok miatt.

Napjainkban egyre kevesebb felnőtt él a munkahelyi étkezés lehetőségével. Az ok egyszerű: a dolgozóknak béren kívül, adómentesen adható étkezési utalványok szerepe az áremelkedések miatt leértékelődött. Az étkezési utalványoknak két típusa van. Az egyiket étkezőhelyeken lehet beváltani meleg ételre, míg a másik, az úgynevezett hidegutalvány egyfajta pénzhelyettesítő eszközként kereskedelmi láncoknál is levásárolható. S bár az előbbi tízezer, utóbbi ötezer forintig adható adómentesen, az étkezési támogatás rendszerében mégis évek óta a hidegutalvány viszi a prímet. A GKI Gazdaságkutató Zrt. egyik tanulmánya szerint a vállalati szférában 430 ezer munkavállaló részesül meleg- és csaknem 1,6 millió hidegutalványban.
A fogyasztók egyre növekvő hányada már a munkahelyen sem a közétkeztetést választja, inkább az élelmiszerüzletben vásárolnak maguknak ebédet, vagy pedig otthonról hozott ételt esznek – vázolta a helyzetet lapunknak Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Elmondta: országos felmérésük szerint az éttermekben mára 15-20, a közétkeztetésben 8-10 százalékos a forgalomcsökkenés. – Tudunk olyan boltokról – folytatta az elnök –, ahol gond nélkül elfogadják a melegutalványokat is, s ez a jelenség egyenesen az alacsonyabb kategóriájú vendéglátók életben maradását veszélyezteti. A fogyasztók ma inkább összegyűjtik a jegyeket, és egyszerre költik el máshol, főként a nagyobb élelmiszer-áruházakban. Már most borítékolható, hogy a szektort alaposan földhöz vágja az idei folyamatos fogyasztáscsökkenés – nyilatkozta.
Az áremelések hatására az emberek többsége az olcsóbb helyeket keresi, mert kénytelenek átcsoportosítani a kiadásokat és lemondani egyes szolgáltatásokról – elemezte kérésünkre a jelenséget Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Ráadásul az év elején nyolc-kilenc százalékkal csökkentek a reálkeresetek, így már egyenesen következik, hogy az étteremről sokan lemondanak, és a munkahelyen is többen gondolják meg, mire veszik igénybe a kapott utalványt. A statisztikai adatokból látszik, hogy a munkahelyi vendéglátásból tavaly egy-két milliárd forint értékű étkezési jegy vándorolt át az élelmiszer-kereskedelembe. És addig, amíg az emberek utalvánnyal bármit vehetnek a hipermarketben, a valóban csak étkezésre fordítható, de nem sokkal magasabb összegű juttatásról inkább lemondanak – mondta a szakértő.
A közétkeztetés szorongatott piaccá vált tehát; takarékoskodni legfeljebb a beszállítói körön és az alapanyagon – vagyis a minőségen – lehet. Az árakat a megrendelő határozza meg, így az ágazatnak az összes teher mellett csak nagyjából nyolc-tíz százalékos lehet az árrése. A megszorítások miatt a közétkeztetésben komoly forgalom-visszaesés következett be, tovább rontva a kereslet-kínálati aránytalanságot: a rendszerváltozás óta a statisztikák szerint a négyszeresére nőtt a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma, viszont egyre kevesebb embernek van pénze betérni ezekbe.