Lehangoló adatok Magyarországról

Egymillió dolláros kérdésnek nevezte Thomas Blatt Laursen, a Világbank közép-európai és baltikumi térségért felelős fő gazdasági tisztségviselője, hogy szerinte mikor emelkednek majd a magyar jövedelmek.

2007. 05. 31. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jó makrogazdasági környezet és eredmények – kivéve Magyarországot: ez az alaphangja annak a vaskos jelentésnek, amelyet a Világbank Varsóban mutatott be brüsszeli, zágrábi és bukaresti videolánc-kapcsolással az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok gazdaságáról. A jelentés a legfontosabb gazdasági fejlődési mutatókat és reformintézkedéseket elemzi, illetve összegzi. A tanulmány szerzői kiemelik, hogy a gazdasági bővülés üteme a térségben gyorsult vagy azonos szinten maradt – Magyarországot kivéve, ahol lassult a fejlődés. A gazdasági növekedés Észtországban és Lettországban 11-12 százalékos, Szlovákiában a 8, Lengyelországban a 6 százalékos ütemet is meghaladja. Az erős gazdasági növekedéshez növekvő foglakoztatás és csökkenő munkanélküliség kapcsolódik. Ami az inflációt illeti, a jelentés szerint Magyarországon minden bizonnyal most tetőzött a jelentős, kormányzati hatásra létrejött áremelkedések s a gyengülő kereslettel párosuló erős forint hatására.
A Világbank értékelése kiemeli, hogy a kormányok költségvetési politikája általában nem használta ki a térségben tapasztalható erős gazdasági növekedést. A szerkezeti költségvetési egyensúly 2006-ban valamennyi újonnan csatlakozott országban romlott – Lengyelország, Szlovénia és Románia kivételével. Költségvetési politikáját jelentősen csak Bulgária és Észtország szigorította. A fájdalmas elnökváltáson éppen átment washingtoni intézmény szerint a világgazdaság „igen optimistán tekint a 2007-ben és 2008-ban továbbra is várható robusztus növekedésre”.
A nyugati világ egyik alappillé-rének tekintett intézmény kiemeli, hogy a térség országaiban a növekedést az erős belföldi kereslet és a globális gazdaság egészséges növekedése támogatta, ami azért is érdekes megállapítás, mert Veres János pénzügyminiszter lapunknak Brüsszelben korábban úgy nyilatkozott, hogy a belföldi kereslet növeléséről már kiderült: nem járható útja a gazdaság élénkítésének. Ezzel szemben a Világbank megállapította, hogy a belföldi kereslet a 2006-os bővülés „fő hajtóereje” volt, és a jövőben is az lesz.
Magyarország a befektetések területén szintén szomorú kontrasztot képviselt a térség többi országához képest, ugyanis 2006-ban „több mint tíz év óta első ízben lett kisebb a befektetési tevékenység Magyarországon”.
A jelentés 11. pontja szerint „Magyarország a térségben az egyetlen ország, ahol 2004-hez képest nagyobb a munkanélküliség aránya”. A képhez hozzátartozik az is, hogy a foglalkoztatottság a térségben mindenütt nőtt, és „e növekedés a magyarországi 0,7%-tól az észtországi 6,7%-os ütemig terjed”. Magyarország – és Lengyelország – néz szembe a legnagyobb nehézségekkel a munkaerőpiac terén is, mivel a foglalkoztatottsági ráták „minden korcsoportban messze az európai átlag alatt vannak”. Jellemző adat, hogy míg például a 15–24 éves korcsoportban a foglalkoztatottsági arány Magyarországon 21,7 százalék, Lettországban 35,9, az EU régi tagországaiban átlagban 40,1 százalék. Amíg a 60–64 éves korosztályban a magyar index 13,4 százalékot mutat, addig a lett 39,2, de még a román is 32,4 százalékon áll.
Laursen lapunk kérdésére „nehezen megjósolhatónak” mondta, hogy a magyar gazdaság mikor tér magához, de reméli, hogy ez jövőre és 2009-re lassan már érezhető lesz, elsősorban a belföldi kereslet növekedésének hatására, ám az valószínű, hogy a gazdasági növekedési ütem nagysága akkor sem éri el a többi országét. A Hír Televízió azon kérdésére, hogy milyen további szerkezeti reformokra lesz szükség Magyarországon, Thomas Laursen úgy felelt, hogy „a reformokat illetően mindig nehéz azt mondani, elég az elég”, de Magyarországnak a felvázolt reformokat feltétlenül végre kell hajtania.

Biztos az új elnök személye. Szinte biztosra vehető, hogy Robert Zoellick, George Bush amerikai elnök jelöltje lesz a Világbank új elnöke – idézett névtelenséget kérő pénzintézeti forrásokat csütörtökön a The Washington Post amerikai lap. Bush előző nap jelölte hivatalosan a Világbank élére egykori kereskedelmi főmegbízottját, a Goldman Sachs bankcsoport nemzetközi ügyekért felelős alelnökét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.