Jó makrogazdasági környezet és eredmények – kivéve Magyarországot: ez az alaphangja annak a vaskos jelentésnek, amelyet a Világbank Varsóban mutatott be brüsszeli, zágrábi és bukaresti videolánc-kapcsolással az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok gazdaságáról. A jelentés a legfontosabb gazdasági fejlődési mutatókat és reformintézkedéseket elemzi, illetve összegzi. A tanulmány szerzői kiemelik, hogy a gazdasági bővülés üteme a térségben gyorsult vagy azonos szinten maradt – Magyarországot kivéve, ahol lassult a fejlődés. A gazdasági növekedés Észtországban és Lettországban 11-12 százalékos, Szlovákiában a 8, Lengyelországban a 6 százalékos ütemet is meghaladja. Az erős gazdasági növekedéshez növekvő foglakoztatás és csökkenő munkanélküliség kapcsolódik. Ami az inflációt illeti, a jelentés szerint Magyarországon minden bizonnyal most tetőzött a jelentős, kormányzati hatásra létrejött áremelkedések s a gyengülő kereslettel párosuló erős forint hatására.
A Világbank értékelése kiemeli, hogy a kormányok költségvetési politikája általában nem használta ki a térségben tapasztalható erős gazdasági növekedést. A szerkezeti költségvetési egyensúly 2006-ban valamennyi újonnan csatlakozott országban romlott – Lengyelország, Szlovénia és Románia kivételével. Költségvetési politikáját jelentősen csak Bulgária és Észtország szigorította. A fájdalmas elnökváltáson éppen átment washingtoni intézmény szerint a világgazdaság „igen optimistán tekint a 2007-ben és 2008-ban továbbra is várható robusztus növekedésre”.
A nyugati világ egyik alappillé-rének tekintett intézmény kiemeli, hogy a térség országaiban a növekedést az erős belföldi kereslet és a globális gazdaság egészséges növekedése támogatta, ami azért is érdekes megállapítás, mert Veres János pénzügyminiszter lapunknak Brüsszelben korábban úgy nyilatkozott, hogy a belföldi kereslet növeléséről már kiderült: nem járható útja a gazdaság élénkítésének. Ezzel szemben a Világbank megállapította, hogy a belföldi kereslet a 2006-os bővülés „fő hajtóereje” volt, és a jövőben is az lesz.
Magyarország a befektetések területén szintén szomorú kontrasztot képviselt a térség többi országához képest, ugyanis 2006-ban „több mint tíz év óta első ízben lett kisebb a befektetési tevékenység Magyarországon”.
A jelentés 11. pontja szerint „Magyarország a térségben az egyetlen ország, ahol 2004-hez képest nagyobb a munkanélküliség aránya”. A képhez hozzátartozik az is, hogy a foglalkoztatottság a térségben mindenütt nőtt, és „e növekedés a magyarországi 0,7%-tól az észtországi 6,7%-os ütemig terjed”. Magyarország – és Lengyelország – néz szembe a legnagyobb nehézségekkel a munkaerőpiac terén is, mivel a foglalkoztatottsági ráták „minden korcsoportban messze az európai átlag alatt vannak”. Jellemző adat, hogy míg például a 15–24 éves korcsoportban a foglalkoztatottsági arány Magyarországon 21,7 százalék, Lettországban 35,9, az EU régi tagországaiban átlagban 40,1 százalék. Amíg a 60–64 éves korosztályban a magyar index 13,4 százalékot mutat, addig a lett 39,2, de még a román is 32,4 százalékon áll.
Laursen lapunk kérdésére „nehezen megjósolhatónak” mondta, hogy a magyar gazdaság mikor tér magához, de reméli, hogy ez jövőre és 2009-re lassan már érezhető lesz, elsősorban a belföldi kereslet növekedésének hatására, ám az valószínű, hogy a gazdasági növekedési ütem nagysága akkor sem éri el a többi országét. A Hír Televízió azon kérdésére, hogy milyen további szerkezeti reformokra lesz szükség Magyarországon, Thomas Laursen úgy felelt, hogy „a reformokat illetően mindig nehéz azt mondani, elég az elég”, de Magyarországnak a felvázolt reformokat feltétlenül végre kell hajtania.
Biztos az új elnök személye. Szinte biztosra vehető, hogy Robert Zoellick, George Bush amerikai elnök jelöltje lesz a Világbank új elnöke – idézett névtelenséget kérő pénzintézeti forrásokat csütörtökön a The Washington Post amerikai lap. Bush előző nap jelölte hivatalosan a Világbank élére egykori kereskedelmi főmegbízottját, a Goldman Sachs bankcsoport nemzetközi ügyekért felelős alelnökét.
Megszólalt Jákob Zoltán a budapesti raktártűzről