Megbüntetett mozik

Véglegesen pert nyert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) négy moziüzemeltető cég ellen. Április végén a Fővárosi Ítélőtábla után a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta a döntést, amely összehangolt, egységes jegyáremelés miatt több tíz millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki.

2007. 05. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2002 óta húzódó kartellügyben az Intercom Rt., az UCICE Kft. és a Ster Century Magyarország Kft. 83 millió, míg a Budapest Film Kft. 38 millió forintos büntetést érdemelt. A négy vállalkozás még nem fizette be a bírságokat, s amíg kézhez nem kapják a végleges határozatot, a sajtónak sem nyilatkoznak.
A jogerős döntésre öt évet kellett várni. A négy moziüzemeltető a Star Wars egyik epizódjának 2002-es bemutatója előtt – a szaknyelv szerint egymással „összebeszélve” – drasztikus áremeléssel kínálta a jegyeket a Mammut, az Eurocenter, a Lurdy Ház, a Duna Plaza, a Campona, a WestEnd, illetve a MOM Park bevásárlóközpontokban.
*
A versenyhivatal ezért vizsgálódni kezdett, s az elhúzódó per során iratokkal, tanúvallomásokkal bizonyította, hogy az érintettek valóban kartellszerűen hangolták össze árpolitikájukat. A peranyagok szerint a négy üzemeltető a 2002. április 25-i áremelés időpontját, mértékét előzetesen egyeztette egymással, így magatartásuk versenytörvénybe ütközött. Alapvető elvárás ugyanis, hogy a cégek a piaci döntéseiket önállóan hozzák meg. Bár a versenytársak közötti együttműködés önmagában megengedett, jogtalan, ha általa az alapkockázatokat kiiktatják, ráadásul a fogyasztót magasabb ár megfizetésére kényszerítik. A multiplex moziknak ez különösen tiltott, ez indokolja a több tíz milliós szankciót.
A GVH honlapján részletesen ismerteti a kartellezésben részt vevő cégek taktikáját, az eljárás során feltárt, versenyjogot sértő tényeket. A döntés ellen az elmarasztalt vállalkozások a Fővárosi Bírósághoz fordultak, ám az elutasította keresetüket. Ezt követően a moziüzemeltetők jogorvoslatot kértek a Fővárosi Ítélőtáblától, de az tavaly nem tartotta megalapozottnak fellebbezésüket.
A végső szót az ügyben végül a Legfelsőbb Bíróság mondta ki az idén április 25-én. Eszerint a GVH jogszerűen határozott, így a büntetés kifizetése kötelező.
A magyar mozipiac 1990-től jelentős változáson ment át. Csökkent a mozitermek száma, megjelentek a legalább hat teremmel rendelkező multiplexek, s a szolgáltatók többsége láncokba szerveződött. Az önálló mozik úgy számukat, mint piaci részesedésüket tekintve, visszaszorultak. A fővárosi multiplexek egy-egy bevásárlóközpont felépülésével együtt létesültek.
Mára már itt is túlkínálat van, a mozik veszteségesek. Az üzemeltetők elsősorban a reklámozásban, speciális szolgáltatásokban (internetes helyfoglalás, bérlet, kedvezményes nap, elővetítés) versenyeznek egymással. Ezzel együtt a gyenge kihasználtság és a magas állandó költségek (bérleti díj, hiteltörlesztés, rezsi) miatt céljuk az árak uniós színvonalra emelése. Igaz, európai mérték szerint a közvetlen állami elvonás (áfa, kulturális járulék, zenei és szerzői jogdíjak) itthon magasnak számít: a jegyárak közel húsz százalékát teszi ki.
Az éles piaci versenyben mégsem az egységben végrehajtott mozijegyár-emelés a megoldás, mint azt a GVH precedens ítélete is bizonyítja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.